Szerző: antikaotika | jan 15, 2015 | MOTIVÁCIÓ, REND-RENDETLENSÉG
A spejz nálunk dugig volt kacattal. Ez egy olyan hegynek tűnt első pillanatra, amelyet lehetetlen megmászni. Odatoltam a bejárathoz egy ládát, egy nagy dobozt és pár kukazsákot. A ládába Andi belepakolt mindent, én pedig elkezdtem a kíméletlen szelektálást. A ládában hagytam mindent (befőttek, szerszámok, stb.), ami visszakerül a „helyére” (még ezt is újra kellett értelmezni). A zsákokba a szemét, a dobozba pedig a „jó lesz még valamire” cuccok.
Nézzük sorba:
- befőttes üvegek: osztódással szaporodnak. Tele a pince és a padlás. Vajon atomháborúra készülök, amelyet 1000 üveg befőttel akarok túlélni? Nyilván nem.
- NINCS IRGALOM! Véglegesen távozniuk kell!
- műanyag flakonok: 2 kicsit megtartok, ha megyek valahová „nyanyavíznek” (az öregasszonyokhoz hasonlóan mindig van a táskámban egy üveg innivaló, amely gyakran eláztat mindent). A többi:
- NINCS IRGALOM! Szelektívbe
- öt év összes használt eleme és kiégett izzója ezer helyre szétszóródva:
- NINCS IRGALOM! Szelektívbe
- nejlonzacskók: erre, az ásványvízre és a vécéhasználatra nyilvános helyen sajnálom a pénzt. A jókat megtartom, a szakadtakat, mocskosokat, büdösöket kihajítom.
- száraz kenyér, zsömle: amiből majd sohanapján prézlit csinálok.
Eddig könnyű (talán a befőttesüvegektől kicsit nehezebb megválni).
Most jönnek a „jó lesz még valamire” cuccok: kábelek, klaviatúrák, telefontöltők, csavarok, alkatrészek. A csavarokat beszórtam egy zárható fedelű vödröcskébe, azok maradhatnak. A többi egy dobozba, amelyet ha nem nyitunk ki egy év múlva, akkor, végleg kihajítunk. Fontos ráírni a határidőt, és a lejárat után már ki se nyissuk, nehogy kísértésbe essünk! Kérdeztem Zsoltit, hogy átnézi-e, hogy mi fontos? –Semmi, dobjam ki a fenébe! Szóval a felirat el is maradhat ebben az esetben.
Kevés a tárolónk, kicsi a spejz, és a pincelejárat miatt ferde a talaj nagy része. Még lehetnének polcok a falon, de rákerült egy dekoratív pár szerszámot elviselő szerszámfal. A törött csavarhúzókat már kihajítottam, de még így is rengeteg minden maradt. Kerestem a padláson egy centrifugaméretű erős dobozt, és beleraktam az összes szerelő vackot a fúrótól a fejlámpáig. Zsolti nem egy ezermester hobbibarkácsoló, ezért remélem, hogy elnézi azt nekem, ha derékig kell a dobozban elsüllyednie egy fogóért. Bár gyanítom, hogy ez a feladat rám hárul. A tömörítés megtörtént.
Van még egy összeszakadt műanyag egymásra rakható tárolónk a zöldségeknek:
NINCS IRGALOM! Véglegesen távoznia kell!
A polcrendszeren annyi hely szabadult így fel, hogy vígan elfért az egyiken az összes zöldség.
A végeredmény: Másfél óra alatt végeztünk: a tárgyak ¾ része eltűnt. Rend és átláthatóság, szabad kapacitás. Bár nincsenek illúzióim, hogy meddig….
Egy csomó használaton kívüli háztartási gép is foglalta a helyet. Azokat felvittem a padlásra. Majd odaadom annak, akinek szüksége van rá.
Azokat a dobozokat, cuccokat, amelyeket nem a kukába hajítunk, mert még valakinek jól jöhet vagy túl nagy, egy helyen tárolom a padláson – ez jó nagy terület, mert rengeteg lom tud felhalmozódni még nálunk is. Azért jó egy elkülönített helyre tenni, mert mindig csak akkor tudom meg, hogy lomtalanítás van az utcánkba, amikor, már mindenki rég kirakta a vackait, így én is fél óra alatt megszabadulok mindentől.
A padlás lesz az igazi kihívás. Ha a nyári ruhákat leszámítjuk, semmi nem hiányozna, ha eltűnne.
De mi van akkor, ha egyszer MÉG JÓ LESZ VALAMIRE az a sok cucc?!
Andi! Köszi a segítséget!
antikaotika
Szerző: antikaotika | jan 13, 2015 | MOTIVÁCIÓ, REND-RENDETLENSÉG
Eredetileg azt akartam írni, hogy „spejzban”, de megint kiderült, hogy ilyen szó nincs. Van „spejzben” vagy „spájzban”, ezek nem állnak a számra, azért legyen „kamrában”.
Az én hatékony módszerem az, hogy: NINCS IRGALOM!
A 72 m2-es házat kezdjük kinőni 6 fős családommal. Amikor a férjem megjelenik egy nagy dobozzal a kezében, amiben egy TÁRGY van, hirtelen az sem érdekel, mi az, mert tudom, hogy nincs hova tenni.
A ruháknál alkalmazott szabályt ki kell terjeszteni a többi tárgyra is:
HA JÖN VALAMI, AKKOR KÖNYÖRTELENÜL MENNIE KELL VALAMINEK!
Mi nem vagyunk gyűjtögető típusúak, de azért nálunk is garmadával sorakoznak a „MÉG JÓ LESZ VALAMIRE” cuccok.
MÉG JÓ LESZ VALAMIRE = NEM JÓ SEMMIRE
Tehát felesleges, és csak a helyet foglalja. Ezt nagyon fájdalmas kimondani, mert el kell engedni a „kincseinket”: kábeleket, rongyokat, CD-ket, jegyzeteket, soha meg nem javított eszközeinket, porfogó csecsebecséinket (nekem ilyenek nincsenek), magazinokat és bármekkora szentségtörésnek is hangozzék: a könyveket is, amelyeket nem olvastunk, és legyünk őszinték, nem is fogunk elolvasni soha.
Én utálom az apró tárgyakat, mert miattuk van rendetlenség! Mindig szétdobálják magukat! Elhatároztam, hogy fokozatosan mindent kiszelektálok. Csak nehogy túlságosan belejöjjek! A lomtalanítás is magával tud ragadni. Már nagyon várom a konténert!
Nekiláttam a stratégiai tervezésnek, amiért már páran megszóltak:
„Amennyi idő alatt megtervezed, annyi idő alatt meg is tudod csinálni”.
Most az egyszer én is egyetértettem a gondolattal. Stratégiám azért van: mindig a legmagasabb hegyet fogom megmászni. Azaz: kiválasztom a ház legfájóbb pontját. Jelen esetben ez a spejz.
Volt segítségem is: Andival, akire mindig számíthatok, nekiugrottunk a feladatnak, és másfél óra alatt végeztünk. Kértem, hogyha elgyengülnék, akkor legyen szigorú velem, hogy a „még jó lesz valamire” tárgyak kerüljenek a megfelelő helyre. Erről részletesen beszámolok a következő bejegyzésemben.
Addig fogadd meg a tanácsom:
Ne szégyenkezz a kupid miatt, hanem kérj segítséget a lomtalanítási akciódhoz,
hogy hamar túl legyél rajta! Nagyon felemelő lesz végignézni az eredményen!
Kellemes kidobálást!
antikaotika
Szerző: antikaotika | jan 12, 2015 | MOTIVÁCIÓ, REND-RENDETLENSÉG
Kedves Fügedi Beca újra lecsapta azt a labdát, amelyet fel sem dobtam, de nem bánom. Legalább nem hülyülünk el teljesen kisbabáink mellett. Minden felkiáltójelnél rá gondolok (hogy ki kell törölni, ha a használata nem indokolt)!!! Én ma behódolok tudásának, és újradefiniálok, definiálok, definiálok. Íme az üzenete:
„Definiáljunk, definiáljunk, definiáljunk!”
„Középiskolás földrajztanárnőm (tanárnőnk!) egyik kedvenc számonkérési elemének fontosságát sokáig nem értettem.
Ma definiálási kényszerem miatt még a legjobb barátaim és harcostársaim is kattantnak tartanak. A definiálás számomra a dolgok pontos meghatározása azért olyan fontos, mert ez ad lehetőséget arra, hogy elkülönítsünk egymástól különböző értékeket, célokat, folyamatokat, melynek eredményeképpen az átfogó, nagy maszlagból ki tudjuk emelni a számunkra fontos elemeket. (Aki nem hiszi, gondolja át a tudományos gondolkodás fejlődését, vagyis, azt, hogy hogyan alakultak ki a filozófiából szépen lassan a különböző tudományágak.) Ezzel a tudatosság szintjét emelve vagyunk képesek
Most a feltételek, motivációk, eszközök és célok közötti különbséget szeretném fókuszba helyezni.
A feltételek azok állapotok, amelyekből kiindulva szeretnénk elérni a céljainkat. Az eszközök azok az erőforrások, melyeket segítenek bennünket a célunk elérésében. A cél az az állapot, amelyet el szeretnénk érni. A motiváció az a belső vagy külső késztetés, ami miatt képesek vagyunk a meglévő erőforrásainkat a cél elérése érdekében összpontosítani.
Van még egy dolog, ami fontos: az állapotok ok-okozati viszonyának megállapítása. Mi volt előbb, a tyúk, vagy a tojás? Azért eszünk, hogy éljünk, vagy azért élünk, hogy eszünk?
Ilyenkor szokta mondani gyerekem: „Jaj, anya, ezt már tudom!” (Én is ezt mondtam apámnak, amikor a matekot magyarázta.) Én ilyenkor visszakérdezek: „Akkor miért nem így csinálod?”
Ennél fogva tehát: az alvás nem motiváció. Az alvás egy fontos feltétel megteremtésének eszköze (ez a kipihentség), vagy ha úgy tetszik, egy a cél elérését negatívan befolyásoló kiinduló állapot megszüntetése (a kimerültségé). Az időzítő használata pedig szintén eszköz, hiszen a kívánt állapot elérését segíti.
Ma is adós maradok azzal, milyen a „jó” rend az én olvasatomban. Mert előtte szeretném, ha végiggondolnád:
Mi motivál a rendre? Mármint arra, hogy rendet rakj. És mi motivál arra, hogy rendben élj?”
Oké, akkor leegyszerűsítem a tudományos értekezést (ha jól értem):
- ALAPÁLLAPOT: rendetlenség
- OK: többféle lehet (a Pszichológus válaszol rovatban –még nincs olyan) + kialvatlanság
- KÖVETKEZMÉNY: növekvő káosz
- CÉL: kipihentség, rend
- ESZKÖZÖK: alvás, sport helyett: időzítő
- MOTIVÁCIÓ: belső igény vagy külső elvárás
Ezek alapján: MI MOTIVÁL A RENDRE? – Ki tud erre pontos választ adni?
Nekem hatalmas igényem van a rendre, mégis kell egy eszköz, ami motivál, vagy az eszköz már nem is motiválhat?
Kedves Szociológus!
Ha ezekre tudsz válaszolni, akkor kijavítom az összes bejegyzésem címét. Persze ehhez a saját kérdéseidre is válaszolnod kell! J
Egy kis idézet búcsúzóul:
"Eddig a földön minden rendetlenség abból származott, hogy egyesek rendet akartak
teremteni, minden piszok abból származott, hogy egyesek söprögettek is.
Értsétek meg, az igazi átok ezen a világon a szervezkedés, az igazi boldogság
pedig a szervezetlenség, a véletlen, a szeszély." (Kosztolányi Dezső)
Szerző: antikaotika | jan 9, 2015 | MOTIVÁCIÓ, REND-RENDETLENSÉG
Legutóbb ha azon szörnyülködtél, hogy lehet 6 perc alatt kitakarítani egy szobát, akkor ezt a bejegyzést el se olvasd, mert egy olyan olvasmányt osztok meg, amely azt mutatja be, hogyan lehet 15 perc alatt az egész házat kitakarítani. Ezt csak végszükség esetén ajánlom. Mivel az írás angol nyelvű, kicsit szabadon lefordítottam a lényegét megtoldva saját gondolataimmal:
Fürdőszoba:
- vécéülőke gyors áttörlése (gondolj a fiúkra is!)
- mosdókagyló gyors áttörlése
- ha van függöny a kádnál, zuhanynál, húzd el! Sőt be is pakolhatod, ami szanaszét van, ha nincs függöny: gyors zuhany
Nappali:
- Szöszök, hajak eltávolítása (ha csak ennyi a gond, elmaradhat, de az állatszőrtől sokan irtóznak, javaslok esetleg egy kis hangulatvilágítást, nappal pedig sötétítést)
- Rázd fel a párnákat az ülőgarnitúrán! (minek?)
- Egy nagy kosárba, zsákba vagy dobozba dobálj minden oda nem illő kacatot!
Konyha
- Szedd össze egy másik kosárba, zsákba vagy dobozba azokat a cuccokat, amelyektől a konyha rendetlennek tűnik (én ilyenkor csak az asztalt takarítom le, mert úgyis kajával vonom el a figyelmet a dzsuváról).
Előszoba
- újabb tároló, amelybe bedobálhatod a szanaszét hagyott cipőket, újságokat, leveleket, táskákat
Mosókonyha
- Ürítsd ki a macskaalmot (akárhol is legyen, ha már bent él a jószág)!
Hálószoba
- Hajítsd be a három tárolónyi vackot, és csukd be az ajtót (inkább zárd be)!
A hely, ahová leülteted a vendégeket:
- gyors porszívózás
- töröld le a TV és a hifi környékét, ha használjátok (nem árt porszívózás előtt)!
Végül légfrissítővel fújd be a kritikus helyeket (vagy szellőztess)!
Ha van jobb ötleted, oszd meg a blogom hozzászólásában!
Pusszantalak drágám!
antikaotika
Szerző: antikaotika | jan 5, 2015 | MOTIVÁCIÓ, REND-RENDETLENSÉG
2.2. Az időzítő használata
Egy kicsit utána néztem az időzítős vagyis stopperórás módszernek, amelyet szeretnék több részben szeretnék megosztani veled.
Az első link, amelyet ma ajánlok angol nyelven olvasható: http://www.mumsjugglingact.com/cleaning-using-the-timer-method/
Ebben a blogbejegyzésben Jana Kingsford azt javasolja, hogy ragadjunk tollat és papírt, és írjuk össze a ház különböző helyiségeit csoportosítva:
vizes területek
- konyha
- fürdőszoba
- WC
- mosókonyha
szobák 
- étkező
- iroda
- gyerekszoba # 1
- gyerekszoba # 2
- fő hálószoba
- nappali
szabadban
A kérdés, hogy mennyi időt akarunk takarításra szánni. Ezt az időmennyiséget kell elosztani a helyiségek számával, ami Jana példájában 11. (Ilyenkor örülök, hogy nem lakunk nagy házban).
1 óra takarítás / 11 szoba = 6 perces időzítő
2óra / 11 szoba = 11 perces időzítő
3 óra / 11 szobával = 16 perces időzítő
A szerző javasol némi koffeinbevitelt, zenét és egy pár edzőcipőt a jobb teljesítmény elérése érdekében. A takarítószerek összerakása után, nincs is más hátra, mint beállítani a telefonon a stoppert.
A módszer nem tűnik rossznak, de ennyi helyiségnél 1 óra nem tudom, mire elég. Reálisnak ebben az esetben a 3 óra tűnik, hacsak nem egy szuper rendes kégliről van szó, ahol csak egy-egy tárgyat kell arrébb rakni. Azt sem tudom elképzelni, hogy mit lehet elvégezni 6 perc alatt a konyhában… Mivel a helyiségeket nem egyformán használjuk, és nem egyforma a méretük, ezért szerintem nem muszáj ugyanannyi időt szánni mindenre. A terasznak lehet, hogy elég egy gyors söprés, de a nappali, amit mindenki használ, vagy a konyha, ha főznek és esznek benne, egy kicsit több időt igényelhet. Az sem fontos, hogy mindent egyszerre takarítsunk ki rekordidő alatt.
Kíváncsi vagyok, mi a véleményed erről?
antikaotika
A következő alkalomra kösd fel a gatyát, mert 15 PERC alatt fogjuk rendbe rakni az EGÉSZ HÁZAT!
Szerző: antikaotika | jan 4, 2015 | HUMOR, IDŐGAZDÁLKODÁS, MOTIVÁCIÓ, REND-RENDETLENSÉG
MI MOTIVÁLHAT A RENDRE? 2. rész – az időzítő
Mocskos kis titkaim –amelyekbe most beavatlak
Minden embernek vannak titkai, rejtegetnivalói. Én mindig szégyelltem a rendetlenséget és a koszt, ami körülvesz. Tizenévesen attól rettegtem, hogy rám talál a fehérlovas herceg, hazakísér, majd belép a bejárati ajtón, és a love story véget ér. Az első udvarlómat nem is engedtem csak a kapuig. Szabadkoztam, hogy nálunk milyen rendetlenség van, mire ő azzal „vigasztalt”, hogy mindegy hogy milyen az udvar, ha bent rend van. (Köszi!) Természetesen elfelejtkeztem az okádék udvarunkról, hogy azt viszont simán átlátja, és ezt teljesen figyelmen kívül hagytam, mivel annyira eltörpült a házban uralkodó káosz és mocsok mellett. Gondolhatod, mennyire tett ez jót az önbizalmamnak… Szerencsére annyira untuk egymást, hogy az egész kapcsolat idő előtt elhalt. Még egymás kezét sem fogtuk meg soha. Ő azt mondta, hogy majd hív, de nem hívott fel többé, amit nem is bántam. Később (kb. 15 év múlva) sikerült egy kis borsot törni az orra alá! Véletlenül összefutottunk. Megszólítottam:
- Emlékszel még rám?
- Ö-ö-ö igen! – válaszolt zavartan
- Nem hívtál fel, pedig vártam! – adtam a sértett szerelmest. Szegény nem tudta, hogy már nem vagyok az a csendes, szerény kislány, aki voltam. És csak hebegett-habogott összevissza.
- Nyugi, csak vicceltem! – mondtam nevetve, majd mentem vidáman a dolgomra. Ő meg ottmaradt céklavörösen.
Vigyázni kell velem, mert ellenállhatatlan kényszert érzek a feldobott labda lecsapására!
Ha valami pikáns történetre vártál, ki kell, hogy ábrándítsalak. Beavatlak viszont a mai szégyenembe. Borzalmas a rendetlenség az egész házban! Mondhatom, hogy el vagyok havazva, ami igaz is, de nem indok erre: szennyes és tiszta ruhák átláthatatlan halmokban, kakás pelenkák mosható és eldobható változatban a földön szanaszét (de gondosan összegöngyölgetve, nehogy elcsússzunk rajta), fenyőtüske, morzsa, szemét, cipők, játékok mindenütt – és mindez csak a szobánkban. A konyhát most hagyjuk. Készítettem fotókat is erről- íme:
A képek sokkal idillibbek, mint a valóság, és nem ez a szoba legrosszabb állapota, arra viszont alkalmas, hogy ne tudjak nyugodtan pihenni benne. Pedig eldöntöttem, hogy vasárnap pihenni fogok. Ebből annyi valósult meg, hogy ebéd előtt és desszertkészítés helyett inkább ledőltem aludni, annyira kimerült voltam, pedig folyamatos volt a gyerekzsivaj a házban.
Észrevettem magamon, hogy a rendetlenség látványa is kiveszi belőlem az energiát, amelynek következménye, hogy nem lesz erőm takarítani. Ha pedig nem szedem össze magam, akkor, a káosz fokozatosan beborít, és kezdődik a depizés.
Már több helyen is olvastam arról, hogy milyen jó dolog az időzítő alkalmazása a házimunkában. Eddig mindig hülyeségnek gondoltam, természetesen úgy, hogy nem próbáltam ki stopperrel. Ez nem ugyanaz, mint amikor beírom a szobatakarítást az órarendembe 8:00-8:30-ig (amit egyébként képtelen vagyok alkalmazni). Az ilyen órarendezésnek nálam az lesz a következménye, hogy vagy a szoba marad rendetlen, vagy elcsúszok az idővel, és 1 óra lesz belőle, borul a napom, kudarcélmény, frusztráció.
Azután eszembe jutott, hogy mi is történt tegnapelőtt, amikor a férjem szólt, hogy fél óra múlva ITT LESZNEK A VENDÉGEK. Azt tudtam, hogy mindenre nem lesz időm, kattogott az agyam, hogy mi a legkritikusabb: a WC. Sokan ódzkodnak idegen helyen a mosdó használatától, de azért ez gyakran elkerülhetetlen. Mint mindent, az undorító budi látványát is meg lehet szokni, pláne ha valaki pottyantóson szocializálódott. Ilyenkor azért lepattan a szememről a hályog, és belevetem magam a sűrűjébe, kitisztítottam, és lefertőtlenítettem a terepet. Ha már elkezdtem, nekiestem a fürdőszobának is. Percek alatt megszületett a LÁTSZATREND (hogy igazoljam Szociológus barátnémat).
Ez adta az ihletet: mi lenne, ha negyed óra múlva betoppanna a szobába egy illusztris vendég, mondjuk te. Negyed óra az 15 perc, beállítottam a stoppert, és mielőtt startoltam volna, értesítettem a tervemről a családomat, és kértem, hogy erre a kis időre szakadjanak le rólam. Ez nem is olyan egyszerű téli szünetben 3 kisgyerekkel, akik folyamatosan rajtad lógnának vagy ugráltatnának. A kisbabának ez még megbocsájtható, de rá is érvényes a „csitu van szitu”.
IDŐZÍTŐ START:
- szennyes a folyosóra, válogatás nélkül tiszta ruhával keverve
- téli cuccok benyomva a helyükre
- szemét kukába
- játékok átdobálva a gyerekszobába (ő bajuk, minek hordják át)
- Babacuccok kiságyba süllyesztve
- cipők, papucsok cipős szekrénybe hajítva
- ágy: gyors igazítás
- és igen – porszívózás: szőnyeg felületesen + fenyőtüskék, porszívó elrakás
- bútorigazítás
- ránéztem az időzítőre: még van pár pillanat: gyors ragacstörlés a konvektorról: a ragacs eltűnt, a folt maradt, és megszólalt a stopper: VÉGE
Az eredmény: megnyugtató rend, heves szívdobogás, izzadás, egy kis endorfinlöket, szóval ez felért egy jó kis kardioedzéssel. Annyira örültem, hogy 15 perc FÓKUSZÁLT munkával ekkora változást lehet elérni, hogy már mentem is a konyhába elkészíteni a jól megérdemelt desszertet, amit délelőtt még átgondolni is képtelen voltam.
Elmondhatom: az időzítő használata jobb mint a drog, és még motivál is. Alkalmazni fogom más területen is.
Most már nyugodtan betoppanhatsz a szobába, le is tudsz ülni. Sajnos a krémtúrót megettük.
Szeretettel várlak:
antikaotika
Ha nem akarsz lemeardni, kattints IDE!
Hozzászólások mostanában