Szerző: antikaotika | máj 6, 2015 | HATÉKONYSÁG, HUMOR, MOTIVÁCIÓ, ÖNISMERET, ÖNMEGVALÓSÍTÁS, OPTIMIZMUS, REND-RENDETLENSÉG, SIKER, STÍLUS, TIPPEK
Hogyan szervezzem meg a háztartást?
Nagyon jó érzés volt újra a kezembe venni a HÁZTARTÁSI TÚLÉLŐKÖNYVET!
A bevezető és az 1. fejezet után elkészítettem a 2. fejezet hangoskönyv változatát is, amelynek címe:
Zsuzsa megváltoztatja az életét
Egy majdnem igaz történet
Olyan, mintha én lennék Zsuzsa, akit ellep a káosz, de szeretne kitörni belőle. Biztos, ismerős az érzés….
Zsuzsa találkozik Évával, aki ugyanebben a cipőben járt anno, de sikerült megtalálnia a módszert, amelyet sikeresen alkalmaz a háztartásában.
Ebből a fejezetből megtudhatjuk, hogy:
- milyen fontos fölfedezni a céljainkat
- milyen sokat lehet tanulni a menedzserek felismeréseiből saját háztartásunk vezetésében
- milyen célok és költségek merülnek föl egy egyszerű háztartásban
- milyen értékek alapján akarjuk a jövőben a háztartást berendezni
- mi köze a Pareto szerinti 80:20 elvnek a háztartásunkhoz.
Az a jó, hogy nem egy kaptafára készültünk, ezért saját magadnak kell eldöntened, hogy mi a LEGFONTOSABB ÉRTÉK az életedben. Azután keress választ a kérdésre: Hogyan szervezzem meg a háztartást?
Ez a fejezet felnyitja a szemünket arra, hogy nem lehetünk egyszerre:
GYORSAK és ALAPOSAK
TAKARÉKOSAK és BIOMEGSZÁLLOTTAK
Valamit valamiért föl kell áldozni.
MEGHALLGATOM A 2. FEJEZETET!
⇓
Itt elolvashatod a bevezetőt: Háztartási túlélőkönyv – lusta vagy elolvasni?
Ha szeretnéd elolvasni az eredeti könyvet, akkor rendeld meg kedvezményesen itt –> Harmat Kiadó
antikaotika
Szerző: antikaotika | márc 31, 2015 | FÉLELEM, KERESZTÉNY, OPTIMIZMUS, SIKER, TIPPEK
Sziszifusz 3. – Felesleges aggodalom
Igencsak megnehezíted az életedet a felesleges aggodalommal, amelyet sziszifuszi módon kőként görgetsz magad előtt. Ne csodálkozz, hogyha már lépni se bírsz, úgy megbénítanak a jövővel kapcsolatos félelmeid. A végén pedig még be is temet, ha nem kezdesz változtatni a hozzáállásodon.
Hogy változtathatok a hozzáállásomon?
Úgy, hogy nem a kövedre koncentrálsz, hanem a célra nézel: felfelé.
A hit mindig felfelé néz, az aggodalmaskodás pedig állandóan a problémára összpontosít.
Választanod kell, hogy mire nézel, min gondolkodsz!
Felfelé nézni nagy önfegyelmet követel. Az aggodalmaskodás kövét el kell hajítani.
Mi van fenn?
Ígéret, jutalom, a legjobb forgatókönyv az adott problémádra. Maga Isten.
Hit nélkül pedig lehetetlen Istennek tetszeni, mert aki Istenhez járul, annak hinnie kell, hogy ő van, és megjutalmazza az őt keresőket. (Zsid 11:6)
Hegyet mászni csak hittel lehet. A keresés maga a mászás folyamata, amely kitartást igényel.
31Ne aggódjatok tehát és ne mondogassátok: ‘Mit együnk?’, vagy: ‘Mit igyunk?’, vagy: ‘Mibe öltözködjünk?’ 32Mert ezeket a pogányok keresik. Hiszen tudja a ti mennyei Atyátok, hogy mindezekre szükségetek van. 33Ti keressétek először az Isten országát és annak igazságát, és mindezt megkapjátok hozzá. 34Ne aggódjatok tehát a holnapért; a holnap majd aggódik önmagáért. Elég a napnak a maga baja. (Máté 6:31-33)
Létezik NEM FELESLEGES AGGODALOM?
Szerinted?
A Biblia szerint:
Semmiért se aggódjatok, hanem imádságban és könyörgésben mindenkor hálaadással tárjátok fel kéréseiteket Isten előtt (Filippi 4:6)
Ez mind jól hangzik, de nem olyan egyszerű NEM AGGÓDNI!
Tudom, ezért kell Istent keresni, időt szánni rá, akkor is, ha ez gyötrődésnek tűnik.
Sokszor, amikor Istent keresem, nem is kapok konkrét feleletet a problémámra, hanem egyszer csak rájövök, hogy a válasz az ELENGEDÉS. Egyik pillanatról a másikra eltűnik az aggodalom, pedig a probléma marad. Azt viszont már Isten kezébe teszem, és a „lehetetlen” magától megoldódik. Más alkalommal pedig a következő lépés lesz világos.
VAN ÉRTELME KERESNI ISTENT! ADJ NEKI ESÉLYT!
antikaotika
Ha nem akarsz lemaradni, KATTINTS IDE!
Olvasd el:
Az aggodalom megbetegít
Mit mond a biblia az aggodalomról?
Szerző: antikaotika | márc 11, 2015 | ÉRTÉK, KERESZTÉNY, ÖNISMERET, OPTIMIZMUS
Megfelelési kényszer
Tegnap az egyik barátnőm arra panaszkodott, hogy kit hogy beszélnek ki a munkatársai a háta mögött. Nekem sem esik jól, ha rossz véleménnyel vannak rólam, és ez a fülembe jut. Ráadásul az is előfordult már, hogy arra haragudtam meg, aki hozta az üzenetet. Máskor pedig az egész lepereg rólam, sőt még meg is védem azt, aki rosszat mondott, mert tulajdonképpen igaza van. Ez változó.
Nem is az a fontos, hogy mit mondanak rólunk, mert biztos, hogy nem tudunk mindenkinek megfelelni, akkor sem, ha tökéletesek vagyunk. Jézus sem volt kivétel, pedig benne még bűn sem volt. A képmutató vallásos emberek számára Jézus túl laza, Keresztelő János pedig túl aszketikus, beszólogató volt, ezért megvolt róluk a vélemény:
18 Eljött János, nem eszik, nem iszik, s azt mondják rá, hogy ördöge van. 19 Eljött az Emberfia, eszik is, iszik is, s azt mondják rá, lám a falánk, iszákos ember, a vámosok és a bűnösök barátja. A bölcsesség azonban igazolja magát tetteivel.” (Máté evangéliuma 11: 18-19)
Muszáj megfelelni a külső elvárásoknak?
Aki nem szeret, annak sosem fogsz megfelelni. Minél jobban görcsölsz, annál inkább megtalálják a hibát benned. Akkor nem lehetne megspórolni a görcsölést?
Mondok egy vicces példát. Én gyakran görcsösen be akartam bizonyítani, hogy nem vagyok trehány. Amikor gyönyörűen kitakarítottam a lakást, mit gondolsz, milyen hatást váltott ez ki a környezetemből? Hümmögést, és ujjhúzogatást a képkeret vagy egy polc tetején, mert volt olyan piszok, amit nem vettem észre.
A görcsös megfelelési kényszer egy csapda: ellentétes reakciót hoz ki az emberekből, mint amit terveztél.
Éljünk akkor öntörvényűen, úgy ahogy jó nekünk, és sz*rjuk le a környezetünket? Mit számit, hogy ki-mit gondol? Én individuum vagyok, ne szójjá’ be!
Igen, ez tök jó megoldás, ha remeteként akarsz élni egy barlangban jó távol a többiektől! Egyébként muszáj alkalmazkodni. Ha az ember csoportba tartozik, akkor előbb-utóbb szembesülnie kell a játékszabályokkal, a normákkal. Csak akkor működik sikeresen bármilyen csoport, ha a tagok alkalmazkodnak az írott vagy íratlan törvényekhez.
Sokszor a megfelelési kényszer hajtja az embert arra is, hogy befogadják, elismerjék a „NAGYOK”. (Sajnos nemcsak) a tinédzserkor tipikus problémája, hogy szeretnénk a kortársaink szemében MENŐK, JÓARCOK lenni bármi áron. Ezt jól tükrözi a Sanjay és Craig című kretén rajfilm, ami annyira rossz, hogy jó.
Sanjay és Craig
A megfelelési kényszer hajt arra is, hogy megfeleljünk a különféle sztereotípiáknak:
- Hogy kell viselkednie egy értelmiséginek?
- Hogy kell öltözködni egy jó kereszténynek?
- Mi a trendi a fiatalok között? Mi az, ami gáz?
- Milyen autója van egy „igazi” férfinak?
- Hol nyaralnak a menők?
- Mutasd a telód, megmondom ki vagy!
- Egy modern nő csont sovány, de mégis domború, hála a szilikonnak!
Eldöntheted, hogy beállsz a barmok közé, vagy megkeresed azokat, akik a fenti kellékek nélkül is szeretnek és elfogadnak.
Mindenkinek kell tartozni valahova, mivel így vagyunk huzalozva. Egymásra hatással vagyunk.
17Vassal formálják a vasat, és egyik ember formálja a másikat. 19Ahogyan a víz tükrözi az arcot, úgy tükröződik a szívben az ember.(Példabeszédek 27: 17,19)
Jól meg kell gondolni, hogy kikkel akarunk egy csónakban evezni. Mivel a csoport erősebben hat ránk, mint mi a csoportra.
Ne tévelyegjetek: „A jó erkölcsöt megrontja a rossz társaság!” (I. Korintus 15:33)
Kell, hogy hajtson valami a pozitív irányba. Fontos, hogy a jellemünk kiformálódjon. Egy biztos: a megfelelési kényszer tévút. Le kell vetkőzni azt, és valami mást kell felöltöznünk: ez pedig a KRISZTUS JELLEME.
Hanem öltözzétek fel az Úr Jézus Krisztust, és a testet ne tápláljátok a kívánságokra. (Róma 13:14)
Most csináljak úgy, mintha szent lennék? Ez nem megfelelési kényszer?
De az! Nem kívülről változunk, hanem belülről. Sokan nem hiszik el, hogy a kereszténység lényege nem a vallásos cselekedetekből áll, hanem abból, hogy elfogadjuk Jézust megváltónknak, szeretjük őt, mert ő előbb szeretett, és gyönyörködünk benne. Keresni kell az urak Urát, időt kell rá szánni, és ahelyett (vagy mellett), hogy a kéréseinkkel nyaggatjuk, csukjuk be a szemünket, és egyszerűen legyünk Vele! Neki nem kell megfelelni! Mégis megváltozunk.
17Az Úr pedig a Szellem; és ahol az Úrnak Szellem, ott a szabadság. 18Mi pedig az Úrnak dicsőségét mindnyájan fedetlen arccal szemlélvén, ugyanazon ábrázatra elváltozunk, dicsőségről dicsőségre, úgy mint az Úrnak Szellemétől.. (II. Kor.3:17-18)
Még egy jó tanács búcsúzóul:
Ne hallgasd meg a rossz beszédeket, és ne add tovább! Az érintettnek sem biztos, hogy tudni kell arról, hogy ki mit mondott a háta mögött.
20Bizony nincs olyan igaz ember a földön, aki csak jót cselekedne, és nem vétkezne. 21Ne figyelj mindenféle szóbeszédre, és ne halld meg, ha a szolgád átkoz! 22Te magad is sok esetről tudsz, amikor te átkoztál másokat. (Prédikátor 7:20)
Ugye-ugye?
Légy az, akinek Isten megteremtett! Se több, se kevesebb!
Ezt is érdemes elolvasnod: Párkapcsolatok – elvárás és megfelelési kényszer
antikaotika
Szerző: antikaotika | febr 26, 2015 | OPTIMIZMUS
Kipróbált módszereim levertség ellen.
Na, most aztán van miért a levertségről írni! Már majdnem itt a tavasz! De még nincs itt, ezért szín-, vitamin- és fényhiányban szenvedünk. Nálunk három hete felváltva vagy egyszerre betegek a gyerekek! Keveset alszom, sokat eszek, soroljam, hogy miért vagyok gyakran levert és ideges? Nem akarom folytatni a panaszáradatot, mert ez a magyar lélek egyik „erőssége”: a panaszkodás, a másik pedig a széthúzás. Olvasd el a „Miért pesszimisták a magyarok” cikket! Tapasztaltam, hogy igenis tudunk összetartóak lenni, mégpedig ha közösen panaszkodunk, egymást überelve. Budapesten az arctalan tömegközlekedésben egyszer egy egész jó kis csapat verbuválódott össze a buszon, amikor a számomra természetes hangos beszédemmel beszámoltam az influenzás élményeimről. A körülöttem állók füleltek, és mivel a témában szinte mindenki érintett volt, már el is kezdődött a licit. Ki mennyire szenved, ki halt már bele a környezetükbe stb. Végül, elégedetten szálltunk le mind a buszról, mert vagy azért nyertünk, mert mi szenvedünk jobban, vagy azért, mert valaki nálunk is jobban szenved!
Nem mindig tudunk közösen szenvedni, van, hogy egyedül kell megoldani a levertség elleni küzdelmünket.
Mit nem tanácsolok levertség ellen?
- Nem hiszek a „gyújts egy illatgyertyát” megoldásban. Valakinek már bejött?
- Ne hívj fel csak azért valakit,hogy nyavalyogj! Mindenki kerüli az energiavámpirokat! Kivéve, ha a kölcsönös panaszkodásból próbáltok „erőt meríteni”. Az ilyen kapcsolatokat betegesnek tartom. Próbáld csak ki, hogy hogy reagál a „panaszcimbid”, ha jó dolgokat próbálsz vele megosztani! Disz iz THE END af ö bjutiful frendsip.
- Ne sajnáld magad!
- Ne nyisd ki a hűtőt!
Nekem mi vált be levertség ellen?
Mondhatnám, hogy imádkoztam, és minden jó lett hirtelen, de hazudnék. Imádkozni viszont kell, mert először vetünk, és később aratunk. Hálát kell adni mindenért, akkor is, ha nem érzed, mert majd érezni fogod.
- A negatív gondolatok és az önsajnálat madárként röpködnek a fejed körül, erről nem tehetsz. Arról viszont igen, ha fészket raknak a fejedben. Tudatosan kell ellenállni a rossz gondolatoknak, amit úgy a legegyszerűbb elérni, ha jó dolgokon gondolkodunk:
TOVÁBBÁ ATYÁMFIAI, CSAK AMI IGAZ, CSAK AMI TISZTESSÉGES, AMI IGAZSÁGOS, AMI TISZTA, AMI SZERETETREMÉLTÓ, AMI JÓHÍRŰ, CSAK AMI ERÉNY ÉS DICSÉRETRE MÉLTÓ, AZOKRÓL GONDOLKODJATOK. AMINT TANULTÁTOK, EL IS FOGADTÁTOK, HALLOTTÁTOK ÉS LÁTTÁTOK TŐLEM, ÚGY CSELEKEDJETEK, ÉS A BÉKESSÉG ISTENE VELETEK LESZ. (Újszövetség – Filippi 4:9)
- Biztos történtek már veled jó dolgok, amiket ilyenkor nehéz felidézni. Én kis korom óta tudatosan élem meg a jelent, és ha valami boldogsággal tölt el, azt gondolatban „lefényképezem” , és lementem a szívembe, majd előhívom vészidőkben, amiből nekem bőven kijutott (aki ismer, tudja). A legkorábbi ilyen „boldogság-fényképem” a bogácsi strandon készült, ahová a kisdobos táborral mentünk. Ültem a parton vizesen, és faltam a jó kis tejfölös lángost, akkor én nagyon-nagyon boldog voltam. Ha rossz kedvem van ez eszembe szokott jutni, és megpróbálom átélni, hogy mit éreztem. Lehet, hogy ez sovány vigasz szerelmi bánatra, de ez is bizonyítja, hogy nem kell szerelmesnek lenni ahhoz, hogy boldogok legyünk. A másik emlék, amikor egy idegen megsimogatta a fejem, vagy egy kedves szó egy számomra nagyra becsült embertől. Ezért sose értékeld le a kedves szavaid és érintéseid jelentőségét. Nem tudhatod, hogy ez másnak milyen sokat jelenthet ebben a szeretetlen világban.
- Ma attól lett jó kedvem, hogy megnéztem az első e-mailjeimet, amiket kaptam, és jé, pont a férjemmel leveleztünk, amikor még semmi nem volt közöttünk. Újra átéltem a megismerkedésünk történetét. Nem birtam ki, hogy ne irjak neki valami szépet, amire ő is hasonlóan reagált. Biztos neked is van valaki, akitől őrzöl valami szép emléket, ezt vedd elő, és ha lehetséges, akkor fejezd ki felé a szeretetedet. Ha nincs ilyen, akkor csak simán mondj valami szépet valakinek, érintsd meg. Ha pedig ez sem megy, mosolyogj valakire nyilt szivvel, akkor is, ha fáj. Ehhez lehet, hogy ki kell menned négy fal közül!
- Igen, levertség ellen jó orvosság, ha kimész a négy fal közül. Mindjárt itt a tavasz! Je-e-e! Kerékpározz valahová. Ha nagyon fájt a szívem, mindig kimentem a határba, ott kiöntöttem azt Isten előtt, és addig mentem, amíg jobb nem lett, visszafelé pedig énekeltem neki. Volt, hogy nem éreztem magam jobban, de TUDTAM, hogy jobb lesz. Titokban még most is úgy képzelem, hogy Isten a városhatárban lakik…
- Ami levertség még bevált, az az, hogy megvárom a másnapot, ilyenkor igyekszem keveset beszélgetni az emberekkel (jobb ez igy mindenkinek), és minél előbb lefeküdni, hogy elmúljon a szörnyű nap.
- Jó odabújni valakihez, ami nem egyenlő azzal, hogy rácsimpaszkodom. Vagy kutyát ölelgetni, macskát dédelgetni, kisgyereket csókolgatni, csak ne bőgjön!
A gyereksírós, nemalvós hétköznapok (+hétvégék), és a sivár életszakaszok néha elfeledtetik az emberrel, hogy milyen csodálatos is az élet, hogy mennyi ajándékot kaptunk, és ha értek is veszteségek, lehet tanulni, nem feladni, felállni, továbbmenni, küzdeni a levertség ellen, és igen: VÁR A BOLDOGSÁG, CSAK HINNI KELL BENNE!
Virtuális ölelést kapsz most tőlem! Ez nagy szó!
antikaotika
Hozzászólások mostanában