Szerző: antikaotika | febr 13, 2015 | FÉLELEM, ÖNISMERET, SIKER, TIPPEK
Félek felvenni a telefont …
Eredetileg videó üzenetnek szántam a mostani – Félek felvenni a telefont című – írásomat, csak félek, hogy mi lesz, ha meglátják, hogy hogy nézek ki, leégetem magam, rendetlenség van, piszkos a fal… Nem. Igazából időt akartam megspórolni, de a Java alkalmazást frissíteni kell, ami tovább tart, mintha legépelném az üzenetet.
Egy őszinte vallomás
Szóval, jó pár éve rettegtem attól, hogy mi lesz akkor, ha a főbérlő felhív, és kiderül, hogy nem fizettem be a rezsiszámlákat. Ez még Budapesten volt. Az albérleti díjat mindig időben odaadtam. Becsületes képemet látva szegény főbérlőm nem is sejtette, hogy a számláim csak halmozódnak – halmozódnak elrejtve egy doboz mélyén. Úgy alakult az életem, hogy a kisbabámmal egyedül maradtam az albérletben, apám meghalt, és a GYED lett az egyedüli forrásom, na meg a családi. Nem akarok senkit hibáztatni, mivel korábban nem figyeltem a villogó sárga fényekre, vak voltam, és szerelmes, a tényeket pedig eltakarta a lila köd.
El akartam költözni, de nem akartam adósságot hagyni a hátam mögött. „Jóakaróim” azt mondták:
- Ne fizessél semmit, csak költözzél el, úgysem tudja rajtad behajtani a tartozást senki. A te helyzetedben ez érthető!
Tudtam, hogy ezt nem tehetem, már így is rémálmok gyötörtek. Ha megláttam a kijelzőn a főbérlőm nevét, idegesen kinyomtam.
Aztán egyszer csak eszembe jutott az üldözéses álom, amelyet már elmeséltem korábban.
MEGVILÁGOSODTAM!
- Az én ellenségem, aki üldözött a tartozással szembeni félelem volt, valamint az, hogy ezt el merjem mondani. Tudtam, hogy nem menekülhetek mindig, mert egyszer úgyis elkapnak.
- Hogy győzhetek?
- Ha szembefordulok az ellenséggel.
Kinyitottam a titkos dobozomat, elővettem és rendbe raktam az összes számlát, majd elkezdtem összeadni a számokat. Majdnem lehidaltam: a 27 négyzetméteres kulipintyóra kb. 300 ezer forint tartozás jött ki.
Most mi lesz? 70 ezer forintos GYED-ből hogy fogom mindezt kifizetni?
Nekiültem, és kidolgoztam egy stratégiát:
- Elmegyek dolgozni, lesz egy jó kis jövedelmem.
- Kapok családi pótlékot és GYEST.
- Ennyiből élek meg.
- Ennyit tudok tartozásba törleszteni.
Így is egy évig kell majd törlesztenem. Egy kicsit megnyugodtam.
Eldöntöttem: Nem félek felvenni a telefont!
Majd egy nagyon bátor lépésre szántam el magam:
Felhívtam a főbérlőt.
Kértem, hogy jöjjön el. Mindent elmondtam neki őszintén. Csak pislogott, mint béka a kocsonyában. Nem tudom, min lepődött meg jobban: azon, hogy mennyivel tartozom, vagy azon, hogy meg akarom adni a tartozásomat!
A történet folytatása még csodálatosabb, azt majd később írom le. A vége hepiend, mivel tényleg mindent kifizettem.
Amitől legjobban rettegsz, azzal kell szembefordulnod!
Töltsd ki a LEGYŐZÖM A FÉLELMEIMET feladatlapot! Ezzel megteszed az első lépést a félelmeiddel szemben!
Kellemes napot!
Antal-Pap Judit
Szerző: antikaotika | febr 12, 2015 | FÉLELEM, ÖNISMERET
Már régen eldöntöttem, hogy legyőzöm a félelmeimet. Sok mindent sikerült már feldolgoznom, van még pár dolog, amit nem (autóvezetés, félelem a békára taposástól).
A célok kitűzéséhez és a problémák megoldásához nagyon jó módszer, ha primitívnek tűnő kérdéseket teszünk fel, majd pedig megpróbálunk azokra válaszolni. Ez nem is olyan egyszerű. Bármilyen hihetetlen, de még mindig működik az a jól bevált módszer, hogy előveszünk egy papírt és egy ceruzát, és elkezdjük minél pontosabban megfogalmazni azokat a gondolatokat, amelyek csak ködösen léteznek a fejünkben, és amelyek nagyon sokat segíthetnek abban, hogy tisztább képet kapjunk önmagunkról, a céljainkról és a jelenlegi helyzetünkről.
Aki megnézte már a „Létezik valódi változás?” című videót, az bizonyára emlékszik arra, amikor a pszichológus azt magyarázza, hogyha el akarunk jutni valahova, ahhoz fontos ismerni a jelenlegi helyzetünket, és a célt is.
Mivel a heti témánk a „félelem” jegyében telik, ezért készítettem egy tök jó hat oldalas három feladatból álló feladatlapot: LEGYŐZÖM A FÉLELMEIMET címmel. Ebben felmérheted, hogy:
- hol vagy most, azaz milyen félelmekkel kell szembenézned
- mit szeretnél elérni, azaz mi vár rád, ha sikerül célbaérned
- mi lesz a te első lépésed – amelyhez most én adok egy mankót.
Érdemes nekifeküdni. Szájbarágós stílusban írtam, félig helyetted dolgoztam. Ami nem tetszik, azt kitörlöd, vagy kiegészíted. Nem kell kinyomtatni, csak ha akarod, mert nem PDF. Én nem vagyok híve a nyomtatni valóknak, talán azért is mert kifogyott a festékkazettánk, és mert utálok kézzel írni. A feladatlapokat a LETÖLTÉSEK menüpontban találhatod.
A „Legyőzöm a félelmeimet” letöltéséhez csak az antikaotika hírlevélre feliratkozóknak van jogosultságuk. Amennyiben ma feliratkozol, , amelyet a pénteki hírlevélben megkapod a belépési kódot, és hozzáférhetsz a dokumentumhoz.
Holnap megy a hírlevél, bár a munka most kicsit nehézkesebb, mert mind a három gyerek beteg, és itthon van! Ezért valószínű, hogy csak este tudom elküldeni. Feliratkozni a jobboldali oldalsávban tudsz (+jellel nyílik a jobb felső sarokban), vagy a honlap lábrészében.
Viszlát holnapig! Remélem találkozunk!
antikaotika
Szerző: antikaotika | febr 10, 2015 | FÉLELEM, MOTIVÁCIÓ, ÖNISMERET, OPTIMIZMUS, SIKER
Rémálomból diadal – Hogyan győzzem le a félelmeimet?
A következő hírlevelem illetve a hét témája a félelem leküzdése lesz. Hogyan győzzem le a félelmeimet? A győzelem nem feltétlenül jelenti azt, hogy nem érezzük többé a félelmet, hanem azt, hogy a félelemérzet ellenére megteszünk egy bátor lépést:
szembefordulunk a mumussal.
Nem vagyok egy álomfejtő típus, viszont valamit az álmaimon keresztül értettem meg.
Tizenévesen volt egy visszatérő rémálmom, amilyet lehet, hogy te is átéltél már: üldöztek, és én menekültem. Egész éjjel futottam, és bujkáltam, miközben éreztem, hogy egy gonosz erő a nyomomban van, és el akar kapni. Bárhová bújtam, mindenhol megtalált. El nem kapott, mert a végén mindig felriadtam. Nagyon ijesztő volt.
16 évesen hívő keresztény lettem, ami tényleg újjászületés volt. Hú, ennek már lassan 23 éve, azóta formálódok, mint púpos gyerek a prés alatt!
Hogyan győzzem le a félelmeimet az álmaimon keresztül?
A rémálom visszatért, én pedig csak menekültem, ahogy tudtam. Aztán egyszer csak eszembe jutott egy bibliai vers:
„Nagyobb az, aki bennem van, mint aki a világban van!”
Hirtelen tudtam, hogy a gonosz erő nem tud többé legyőzni, de ehhez szembe kell fordulni. Mivel az álmot valóságnak éltem meg, megfordultam, ami nagyon félelmetes volt. Nem láttam semmit, csak éreztem, hogy ott a gonosz előttem, majd hirtelen elkezdtem futni felé teljes erőmből a rettenet felé. A legnagyobb meglepetésemre a gonosz elkezdett menekülni, én pedig egyre elszántabban üldöztem. A félelmet felváltotta a legyőzhetetlenség érzete. Ez az álom visszatért még párszor. Mindig félelmetesen indult, de már vártam az üldözést. A végén már azt álmodtam, hogy egy tömeget egy biztonságos alagsorba terelem, és egyedül indulok a leszámolásra, mint egy akcióhős. A legnagyobb csalódásom az volt, hogy mindig hamarabb ébredtem fel, mint hogy elkaptam volna az ellenséget.
Az álom azért volt érdekes, mert egyébként a való életben nem voltam ilyen bátor. Sok mindent viszont megtanultam belőle. Én hiszek a gonosz létezésében, és tudom, hogy a legnagyobb ereje a hazugságaiban és a megfélemlítéseiben van. Amikor ezt sikerült lelepleznem, akkor rájöttem, hogy amitől menekülök, az nem is olyan félelmetes, csak ehhez meg kell fordulni.
Ez az élet minden területére igaz.
Félsz valamit megtenni, azért is tedd meg! Meg fogsz lepődni az eredményen!
Az egyik ilyen mumus a felhalmozódott tartozás, adósság lehet. A következő részben leírom, hogy hogyan sikerült legyőzni az egyik ilyen fojtogató szörnyet!
Addig is egy kis inspiráló videoklip, amitől lehet, hogy téged is kiráz a hideg: ITT MEGNÉZHETED
Bátor kilépést kíván:
antikaotika
Hogyan győzzem le a félelmeimet? Úgy, hogy szembenézek velük!
Ha érdekel a heti téma, iratkozz fel a hírlevelemre!
Hogyan győzzem le a félelmeimet cikk folytatása letölthető feladatlappal:
Legyőzöm a félelmeimet – feladatlap
Szerző: antikaotika | febr 4, 2015 | EGYÉB, STÍLUS
Folyamatosan megújulok
Egy ideje nem írtam semmit, annyira belemerültem a honlapom csinosítgatásába, javítgatásába. Úgy látszik, kénytelen vagyok megválni a cifra és szakadt stílustól mind a magánéletben, mind a virtuális világban. Azért sikerült valamit megőrizni a régi dizájnból is. Ez lehet üzenet számodra is:
„Bármilyen gyönyörű mintája van a szakadt tapétádnak, itt az idő lecserélni, amikor már csak te látod szépnek!”
Hú de fantasztikus vagyok! És szerény! De ezt már tudod úgyis…
Ha még szeretnél ilyen okosságokat olvasni, akkor feliratkozhatsz a hírlevelemre, mert már az is van. Vagyis lesz, mert pénteken küldöm ki az elsőt.
Elég csak a keresztnevedet és az e-mail címedet megadni.
Mivel nem akarok mindent lenyomni a torkodon, eldöntheted, hogy miről szeretnél, illetve nem szeretnél információt kapni.
Ezek közül választhatsz:
- Mindenevő vagyok
- Nem akarok angol nyelven olvasni!
- Kímélj meg a bibliai idézetektől!
A „hírek” oldalon osztok meg olyan magyar és angol nyelvű írásokat, linkeket, videókat, amelyek a témámhoz kapcsolódnak, de nem az én alkotásaim.
A fórum még mindig béna, de majd kijavítom.
Várom javaslataidat,véleményedet!
Üdv: antikaotika
Szerző: antikaotika | dec 26, 2014 | STÍLUS
Már majdnem kész van a motivációs rész, de közbelépett egy erősebb közléskényszer, mivel olvastam valamit. Ez gyakran előfordul. Brainel Mehandi: A ruha is teszi (Stílustanácsadó a klasszikus divatról és a szemfényvesztésről) cikkét. Nagyon szeretem a klasszikus, letisztult stílust, és mindent, ami erről szól. Nem is értem, miért nincsenek ilyen ruháim. Talán, mert ami nem megy, azt nem kell erőltetni!
Részlet a cikkből:
„Mennyire a ruha teszi az embert? Elmondható például, hogy ha valaki elkezd klasszikusan öltözködni, ez a viselkedésében is pozitív változásokat hoz?
– A kompetens, kifinomult öltözködés a személyiségünkre is hatással van. A belső tartás, a nagyobb rendszerezettség, a higgadtabb, magabiztosabb attitűd, mind olyan tulajdonságok, melyekre alapvetően képes hatást gyakorolni a klasszikus öltözködés. Emellett a gondolkodásmódunkra, az értékítéletünkre vagy az ízlésvilágunkra is hatással tud lenni. Ezt a legtöbbször pozitívan éli meg az ember, de találkoztam már olyan esettel is, ahol az érintett személy foglalkozása egyfajta művészi, intuitív területen bontakozott ki, ami korábban a rendszertelenségből, megfoghatatlanságból építkezett, sikeresen. Majd ahogy egyre nagyobb rálátást kapott a klasszikus öltözködés harmóniarendszerére, és ezt elkezdte beépíteni az öltözködésébe, azt vette észre, hogy a munkájába is kezd beszivárogni a rendszerezettség. A közönsége elkezdte megérteni a műveit, ami az ő esetében, bármilyen furcsán hangzik, nem volt előnyös.” Teljes cikk: Stílus és minőség.
A szép, klasszikusan elegáns ruhát ugyanúgy leveti a testem, mint a hölgyikés illatokat, vagy a monotóniát, és az agyonszabályozottságot a lelkem. A fenti cikkrészlet megerősített, hogy fontos a minőségi stílus, de a lényeg a harmónia, illetve, hogy az öltözködés fejezze ki a személyiségünket, és ne akarjunk mások lenni, mint amik, akik vagyunk.
A kínai üzletek izléstelen silányságát nem árt mielőbb levetkőzni, mert az tényleg egyfajta igénytelen olcsóságot kölcsönöz az embernek.
Ez hazugság, ha tetszik, he nem. A turkálókban pl. sokkal olcsóbban lehet megvenni egyedi tartós és márkás darabokat.
A kérdés: neked mi a trend? Ha be akarsz állni az üresfejű klónok közé ezrediknek (az ezerből), akkor rajta! Fontos megjegyezni azonban, hogy a trend nem csupán a ruhadarabokra terjed ki, hanem például a lakásdekoráció divatszíneire is. Ugyanis minden évben meghatároznak részletes kutatások eredményeként fészket csinosítgatásakor.
Azért bevallom, én is bejárok a kínaiba, de szinte mindig megbánom. Bugyi-zokni oké. Cipő soha. Mondok egy példát: melyik a jobb, megvenni a gyereknek egy tél alatt két sz*r, de csicsás csizmát 4000 – 4000 forintért, vagy venni egy jó minőségűt leárazva 7000 forintért vagy használtan, de szép állapotban 2000-ért. Én jártam úgy, hogy vettem 7000-ért a kislányomnak egy kínai csizmát. Azt gondoltam, hogy ha dupla annyi, mint a többi, akkor biztos jó minőségű. Aha, egy frászt! Pár hét, és beszakadt a sarka, leszakadt a cipzárhúzó, elveszett a csattja, stb. A Decathlonban viszont ugyanennyiért „elnyűhetetlent” lehet kapni.
Cipőben nagyon fontos a minőség. Az egyik bánatom, hogy a klasszikus sima csizmám – mert erőltetem néha a letisztult stílust – nem akar szétmenni. Akciósan vettem, két terhességet, babakocsizást, állandó gyaloglást élt túl eddig, és csak egy kicsit kopott a hat év alatt. Semmi baja nincs. Pedig úgy unom! Ki nem dobom, hadd szolgáljon még szutyok időben. Feleslegesen viszont nem halmozom a lábbeliket. Egyrészt nincs helyem, másrészt praktikus vagyok. Pont annyi ruha legyen, amennyi feltétlenül szükséges. Erről majd írok később! Lomtalanításban jó vagyok!
Rajongok a színekért, a színek burjánzásáért, a tökéletes összhangért, ahol minden részletnek megvan a helye. Nagyon boldog voltam, amikor rátaláltam az interneten a Desigual márkára. Végre valami nekem való stílus! Amikor viszont szemtől szembe találkoztam a nem túl olcsó termékekkel, nagy csalódást keltett a susogós „plasztik” minőség. Úgy érzem nekem nincs saját márkám! Brü-hü-hü…
| Érdekel a véleményed, hogy neked mit jelent a stílus és a minőség. Szólj bátran a témához, és ha tetszik, kérek egy lájkot! |
Antal-Pap Judit
Hozzászólások mostanában