Szerző: antikaotika | jan 5, 2015 | MOTIVÁCIÓ, REND-RENDETLENSÉG
2.2. Az időzítő használata
Egy kicsit utána néztem az időzítős vagyis stopperórás módszernek, amelyet szeretnék több részben szeretnék megosztani veled.
Az első link, amelyet ma ajánlok angol nyelven olvasható: http://www.mumsjugglingact.com/cleaning-using-the-timer-method/
Ebben a blogbejegyzésben Jana Kingsford azt javasolja, hogy ragadjunk tollat és papírt, és írjuk össze a ház különböző helyiségeit csoportosítva:
vizes területek
- konyha
- fürdőszoba
- WC
- mosókonyha
szobák 
- étkező
- iroda
- gyerekszoba # 1
- gyerekszoba # 2
- fő hálószoba
- nappali
szabadban
A kérdés, hogy mennyi időt akarunk takarításra szánni. Ezt az időmennyiséget kell elosztani a helyiségek számával, ami Jana példájában 11. (Ilyenkor örülök, hogy nem lakunk nagy házban).
1 óra takarítás / 11 szoba = 6 perces időzítő
2óra / 11 szoba = 11 perces időzítő
3 óra / 11 szobával = 16 perces időzítő
A szerző javasol némi koffeinbevitelt, zenét és egy pár edzőcipőt a jobb teljesítmény elérése érdekében. A takarítószerek összerakása után, nincs is más hátra, mint beállítani a telefonon a stoppert.
A módszer nem tűnik rossznak, de ennyi helyiségnél 1 óra nem tudom, mire elég. Reálisnak ebben az esetben a 3 óra tűnik, hacsak nem egy szuper rendes kégliről van szó, ahol csak egy-egy tárgyat kell arrébb rakni. Azt sem tudom elképzelni, hogy mit lehet elvégezni 6 perc alatt a konyhában… Mivel a helyiségeket nem egyformán használjuk, és nem egyforma a méretük, ezért szerintem nem muszáj ugyanannyi időt szánni mindenre. A terasznak lehet, hogy elég egy gyors söprés, de a nappali, amit mindenki használ, vagy a konyha, ha főznek és esznek benne, egy kicsit több időt igényelhet. Az sem fontos, hogy mindent egyszerre takarítsunk ki rekordidő alatt.
Kíváncsi vagyok, mi a véleményed erről?
antikaotika
A következő alkalomra kösd fel a gatyát, mert 15 PERC alatt fogjuk rendbe rakni az EGÉSZ HÁZAT!
Szerző: antikaotika | jan 4, 2015 | HUMOR, IDŐGAZDÁLKODÁS, MOTIVÁCIÓ, REND-RENDETLENSÉG
MI MOTIVÁLHAT A RENDRE? 2. rész – az időzítő
Mocskos kis titkaim –amelyekbe most beavatlak
Minden embernek vannak titkai, rejtegetnivalói. Én mindig szégyelltem a rendetlenséget és a koszt, ami körülvesz. Tizenévesen attól rettegtem, hogy rám talál a fehérlovas herceg, hazakísér, majd belép a bejárati ajtón, és a love story véget ér. Az első udvarlómat nem is engedtem csak a kapuig. Szabadkoztam, hogy nálunk milyen rendetlenség van, mire ő azzal „vigasztalt”, hogy mindegy hogy milyen az udvar, ha bent rend van. (Köszi!) Természetesen elfelejtkeztem az okádék udvarunkról, hogy azt viszont simán átlátja, és ezt teljesen figyelmen kívül hagytam, mivel annyira eltörpült a házban uralkodó káosz és mocsok mellett. Gondolhatod, mennyire tett ez jót az önbizalmamnak… Szerencsére annyira untuk egymást, hogy az egész kapcsolat idő előtt elhalt. Még egymás kezét sem fogtuk meg soha. Ő azt mondta, hogy majd hív, de nem hívott fel többé, amit nem is bántam. Később (kb. 15 év múlva) sikerült egy kis borsot törni az orra alá! Véletlenül összefutottunk. Megszólítottam:
- Emlékszel még rám?
- Ö-ö-ö igen! – válaszolt zavartan
- Nem hívtál fel, pedig vártam! – adtam a sértett szerelmest. Szegény nem tudta, hogy már nem vagyok az a csendes, szerény kislány, aki voltam. És csak hebegett-habogott összevissza.
- Nyugi, csak vicceltem! – mondtam nevetve, majd mentem vidáman a dolgomra. Ő meg ottmaradt céklavörösen.
Vigyázni kell velem, mert ellenállhatatlan kényszert érzek a feldobott labda lecsapására!
Ha valami pikáns történetre vártál, ki kell, hogy ábrándítsalak. Beavatlak viszont a mai szégyenembe. Borzalmas a rendetlenség az egész házban! Mondhatom, hogy el vagyok havazva, ami igaz is, de nem indok erre: szennyes és tiszta ruhák átláthatatlan halmokban, kakás pelenkák mosható és eldobható változatban a földön szanaszét (de gondosan összegöngyölgetve, nehogy elcsússzunk rajta), fenyőtüske, morzsa, szemét, cipők, játékok mindenütt – és mindez csak a szobánkban. A konyhát most hagyjuk. Készítettem fotókat is erről- íme:
A képek sokkal idillibbek, mint a valóság, és nem ez a szoba legrosszabb állapota, arra viszont alkalmas, hogy ne tudjak nyugodtan pihenni benne. Pedig eldöntöttem, hogy vasárnap pihenni fogok. Ebből annyi valósult meg, hogy ebéd előtt és desszertkészítés helyett inkább ledőltem aludni, annyira kimerült voltam, pedig folyamatos volt a gyerekzsivaj a házban.
Észrevettem magamon, hogy a rendetlenség látványa is kiveszi belőlem az energiát, amelynek következménye, hogy nem lesz erőm takarítani. Ha pedig nem szedem össze magam, akkor, a káosz fokozatosan beborít, és kezdődik a depizés.
Már több helyen is olvastam arról, hogy milyen jó dolog az időzítő alkalmazása a házimunkában. Eddig mindig hülyeségnek gondoltam, természetesen úgy, hogy nem próbáltam ki stopperrel. Ez nem ugyanaz, mint amikor beírom a szobatakarítást az órarendembe 8:00-8:30-ig (amit egyébként képtelen vagyok alkalmazni). Az ilyen órarendezésnek nálam az lesz a következménye, hogy vagy a szoba marad rendetlen, vagy elcsúszok az idővel, és 1 óra lesz belőle, borul a napom, kudarcélmény, frusztráció.
Azután eszembe jutott, hogy mi is történt tegnapelőtt, amikor a férjem szólt, hogy fél óra múlva ITT LESZNEK A VENDÉGEK. Azt tudtam, hogy mindenre nem lesz időm, kattogott az agyam, hogy mi a legkritikusabb: a WC. Sokan ódzkodnak idegen helyen a mosdó használatától, de azért ez gyakran elkerülhetetlen. Mint mindent, az undorító budi látványát is meg lehet szokni, pláne ha valaki pottyantóson szocializálódott. Ilyenkor azért lepattan a szememről a hályog, és belevetem magam a sűrűjébe, kitisztítottam, és lefertőtlenítettem a terepet. Ha már elkezdtem, nekiestem a fürdőszobának is. Percek alatt megszületett a LÁTSZATREND (hogy igazoljam Szociológus barátnémat).
Ez adta az ihletet: mi lenne, ha negyed óra múlva betoppanna a szobába egy illusztris vendég, mondjuk te. Negyed óra az 15 perc, beállítottam a stoppert, és mielőtt startoltam volna, értesítettem a tervemről a családomat, és kértem, hogy erre a kis időre szakadjanak le rólam. Ez nem is olyan egyszerű téli szünetben 3 kisgyerekkel, akik folyamatosan rajtad lógnának vagy ugráltatnának. A kisbabának ez még megbocsájtható, de rá is érvényes a „csitu van szitu”.
IDŐZÍTŐ START:
- szennyes a folyosóra, válogatás nélkül tiszta ruhával keverve
- téli cuccok benyomva a helyükre
- szemét kukába
- játékok átdobálva a gyerekszobába (ő bajuk, minek hordják át)
- Babacuccok kiságyba süllyesztve
- cipők, papucsok cipős szekrénybe hajítva
- ágy: gyors igazítás
- és igen – porszívózás: szőnyeg felületesen + fenyőtüskék, porszívó elrakás
- bútorigazítás
- ránéztem az időzítőre: még van pár pillanat: gyors ragacstörlés a konvektorról: a ragacs eltűnt, a folt maradt, és megszólalt a stopper: VÉGE
Az eredmény: megnyugtató rend, heves szívdobogás, izzadás, egy kis endorfinlöket, szóval ez felért egy jó kis kardioedzéssel. Annyira örültem, hogy 15 perc FÓKUSZÁLT munkával ekkora változást lehet elérni, hogy már mentem is a konyhába elkészíteni a jól megérdemelt desszertet, amit délelőtt még átgondolni is képtelen voltam.
Elmondhatom: az időzítő használata jobb mint a drog, és még motivál is. Alkalmazni fogom más területen is.
Most már nyugodtan betoppanhatsz a szobába, le is tudsz ülni. Sajnos a krémtúrót megettük.
Szeretettel várlak:
antikaotika
Ha nem akarsz lemeardni, kattints IDE!
Szerző: antikaotika | jan 1, 2015 | MOTIVÁCIÓ
Nem tudom, te hogy vagy vele, de én nem szoktam megfogadni semmit év elején. Január elsején szinte mindenki másnapos vagy csak szimplán fáradt, ezért értelmetlen ezen a napon „új életet” kezdeni. Arra viszont, jó, hogy az ember összegezzen és tervezzen.
Érdemes átnézni a régi terveket, ha vannak: mi valósult meg, van-e olyan tervünk, amiről elfelejtkeztem. Én nagy listázó és tervező vagyok, ami sok embert megmosolyogtat.
Van, aki azért nevet ki, mert csak a káoszt látja, és azt, hogy egyszerre csinálok 20 dolgot, aminek természetes következménye a rendetlenség. Tudom-tudom: egyszerre eggyel kellene foglalkozni a hatékonyság érdekében, de ez csak a legritkább esetben sikerül. Már eljutottam odáig, hogy csak 3 feladattal foglalkozom paralel, és azokkal szépen haladok. Erről lesz egy vicces történetem, amelyet majd csak akkor írok le, ha a MULTITASKING lesz a témám. Látod, milyen önfegyelmem van? Már majdnem új témába kezdtem, de visszatértem. Szóval ne nevessen ki senki, mert lista nélkül bele is fulladnék ebbe az érdekes és impulzusokkal teli világba!
Van, aki azért tartja feleslegesnek a célok és feladatok leírását, mert mindig pontosan tudja, hogy mit kell csinálni. Szerintem ilyen nincs, hacsak nem hallja és követi folyamatosan Isten hangját. Apám például azt is kikérte magának, hogy bevásárló listát vigyen a boltba, annyira büszke volt híres memóriájára, a történet folytatását nem nehéz kitalálni…
Van, aki rutinszerűen él, minden napja ugyanúgy telik el, kiszámítható és gyakran pedáns is. De mi a helyzet, ha fogalma sincs arról, hogy miért is teszi nap mint nap ugyanazt, ugyanúgy?
Van olyan is, akinek még a rutin is hiányzik, se célja, se kedve semmihez, csak létezik.
Én hiszek abban, hogy te is, én is céllal vagyunk itt a világon, és ha jelenleg nem látod, hogy mi is az a nagy cél, akkor az a feladatod, hogy azt kitaláld, illetve kikutasd. Sokkal könnyebb elviselni bármit, ha tudod, hogy van értelme a dolgoknak, és betöltöd azt a szerepet, amit csak te tölthetsz be.
Én évek óta gondolkodom ezeken, és anyukámhoz hasonlóan 30 év felett sem tudtam, hogy „mi leszek, ha nagy leszek”. De mivel rengeteget olvastam a témában, ezért egyre világosabb lett a kép. Most szinte szárnyalok, és sokkal könnyebben töltődök fel energiával, már akkor is, amikor ezeket leírom neked.
Évek óta mindig rögzítem, hogy mit szeretnék elérni az élet különböző területein, milyen lépéseket kell megtennem, hogy előrejussak. Bár semmi nagy célt nem láttam mögöttük, sokat segítettek, hogy haladjak. Nagyon jó kézbe venni a jövőre vonatkozó, de kijelentő módban megfogalmazott eredményeket. Ezeket sokszor rossz angolsággal és nagyon csúnyán firkáltam, nehogy elolvashassa más. Most már nem szégyellem, mert sok mindent elértem. Van egy álomnaplóm is, amelyet a kislányom nevezett el így. Ez nem más, mint egy PowerPointos képes kívánságlista, ami folyamatosan bővül, és gyakran nézegetek. Tudod, milyen jó látni, hogy ez is, az is ki van már pipálva? Szó szerint képben tart.
Nemsokára nekiülök kidolgozni az új terveimet, tedd te is azt. Ha eddig nem próbáltad, adj neki esélyt. Egészen új és használható ötletek juthatnak az eszedbe már csak attól, hogy előveszel egy tollat és egy papírt.
Mankók a tervezéshez
Ez angol nyelven van, ha valaki szeretné, szívesen lefordítom. Tartozik hozzá munkalap: ITT letölthető.
BOLDOG ÚJ ÉVET!
antikaotika
Szerző: antikaotika | dec 30, 2014 | MOTIVÁCIÓ
Az év utolsó előtti napján visszatekintek nemcsak az évre, hanem az életemre is. Egy kis pozitív összefoglalót olvashatsz a sikereimről a BEMUTATKOZÁS menüben a szerénység jegyében.
Sikeres évet kíván 2015-re:
antikaotika alias Antal-Pap Judit
[youtube https://www.youtube.com/watch?v=AVZ-BOfC5fI&w=420&h=315]
Szerző: antikaotika | dec 27, 2014 | HATÉKONYSÁG, HUMOR, MOTIVÁCIÓ, REND-RENDETLENSÉG
MI MOTIVÁLHAT A RENDRE? 1.
AZ ALVÁS
Már beszéltem arról, hogy rutin hiányában a holtpontról csak a megfelelő motivációs szint elérésével tudunk kitörni. A rutin fantasztikus lehet a „rendes” emberek életében. Mindig csodáltam azokat, akiknél minden nap tökéletes forgatókönyv alapján zajlik: mindennek megvan a helye és ideje. Ebben én is hiszek, de képtelen vagyok arra, hogy mindig ugyanazt csináljam. Természetesen kellenek fix pontok: gyerekek indítása iskolába, óvodába, ebéd és az alvás erőltetése ebéd után (nagyon keveset alszom), esti fekvés. Azt hiszem az én esetemben ennyi. Az a baj, hogy mindent egyszerre akarok csinálni, millió dolgot felfedezni, elolvasni, megtanulni. A maximalizmust félretettem, mivel rájöttem, hogy soha nem leszek egyszerre tökéletes keresztény, pedáns háziasszony, önfeláldozó anya, karrierista nő stb. Az a baj, hogy a három dimenzió és az idő fogságában élek, mint minden embertársam itt a Földön. Arról nem is beszélve, hogy ha az egyik napom mintaszerűen zajlik, akkor következő nap már borítékoltan nem lesz erőm szinte semmire. De mivel akkor is várnak rám a feladatok és a felfedezésre váró világ a síró gyerekekkel, ezért kénytelen vagyok összeszedni magam.
A HAJNALI ÓRÁK CSODÁJA
Régen nagy büntetés volt a koránkelés, most pedig közel a negyvenhez, rájöttem, hogy nagyon jó felébredni a többiek előtt. Ezt a férjemtől tanultam, aki nagyon sokat dolgozik, de minden hétköznap felkel hajnal 5-kor, és miután behozza nekem a kávét(!), megy bibliát olvasni és imádkozni. Ilyenkor én is ébredek, és elkezdek felkészülni a napra. Az egyik forgatókönyv szerint hangos bibliát hallgatok, és játszok a telefonomon, a másik szerint csak játszom és visszaalszom. Van, amikor imádkozok egy csomót, és attól feltöltődöm, vagy bibliát olvasok, és visszaalszom! J Az első viszont, hogy megtervezem a napomat, mindig más rendszer alapján! Ebben már nagyon profi vagyok elméleti szinten: időbeosztás, feladatok rangsorolása, undok béka evés stb. Ezekről majd később írok. Mind működik, csak megunom előbb utóbb valamennyit.
A BAJ CSAK AKKOR VAN…
… ha felébrednek a gyerekek, és nem hagynak gondolkozni, illetve, ha aznap összeomlik az aktuális rendszerem. Legyőz a káosz, és a minimális tennivaló is megmászhatatlan hegynek tűnik. A feladatok elborítanak, és képtelen vagyok eldönteni, hogy mi a következő lépés. A legrosszabb, hogy tudom, hogy ez másnak magától értetődő, nekem pedig összekuszálódnak a vezetékek a fejemben. Ilyenkor nem adom meg magam, bár a depresszió is megjelenik a tehetetlenségérzés miatt. Tudom, hogy ez átmeneti állapot, és az elmebajhoz közelít, de max. egy nap alatt legyőzöm.
DEPI HELYETT MOTIVÁCIÓ
Muszáj kitörni ebből az állapotból! Az önsajnálat visszataszító luxus. Helyette a következő dolgokat alkalmazom:
1. ALVÁS
Sajnos nekem ezt erőltetni kell. Nem foghatom a kisbabára sem. Állandóan pörög az agyam, egyszerűen nem tudom kikapcsolni. Talán, ha a telefonomon játszok, az kikapcsol, de akkor meg nem tudok aludni. Ördögi kör.
- Érdemes lemérni, hogy mennyi időt töltünk alvással. Én megdöbbentem, hogy kevesebb, mint hét órát alszom naponta. Nem csoda, ha kikészülök hétvégére, amikor együtt lesz végre a család.
- Aki megteheti, ebéd után dőljön le szunyókálni. Teli hassal ez könnyebb, mivel a vér a gyomorba megy. 15 perc alvás is csodákat tehet az emberrel. Kütyüket félre (telefon, laptop stb.), félhomály, csend. Anyám ilyenkor el szokta vinni egy körre a kisbabámat babakocsival.
- Ha a csend nem elég, akkor hallgass lágy zenét, vagy hangoskönyvet. Színházi közvetítést nem javaslok, mert előbb-utóbb valaki felordít. Csernus Imre kellemes orgánumára a legkellemesebb az alvás. Természetesen később visszahallgatom újra. J
- Ha bibliát akarsz olvasni, biztos „ráülnek a démonok” a szemedre. Máris alszol. Pedig az a legjobb könyv.
- Ne felejtsd el értesíteni az ismerőseidet, családtagjaidat, hogy a szent pihenő idő alatt ne merjenek zavarni. Én dél és kettő közé helyeztem el a 15 perces alvásidőt. Tehát dél és kettő között senki sem zavarhat! Csak hónapok kérdése, és ha elég gyakran hangoztatod, tiszteletben fogják tartani. Dél körül egyébként sem illik senkihez sem kéretlenül beállítani.
- A biztonság kedvéért erre az időszakra légy elérhetetlen mobilon is. Csak ne felejtsd visszakapcsolni. Szerencsére a telefonomon van „Ne zavarjanak” beállítás, amit a fenti időpontra beállítottam be, és csak a férjem tud elérni, de ő sem szokott akkor hívni.
- Aki dolgozik, az is ragaszkodhat a fél órás pihihez munka után. Ahogy én is tettem. Addig se kaja, se duma: mindenki hagyjon békén! A férjeket sem szabad nyaggatni, amikor hazaérnek. Először hadd egyenek, és pihenjenek egy kicsit.
- Az én mottóm: „Semmi körülmények között ne zavarjatok! Ha ég a ház, majd kiugrom az ablakon, ha meghal valaki, temessétek el nélkülem! Csak hagyjatok egy kicsit békén!”
Nem mellesleg a hosszan tartó alváshiány bizonyos agysejtek 25 százalékának elhalásához vezethet. Olvass erről itt.
Ha kialudtad magad, küldöm a MI MOTIVÁL A RENDRE? 2. részét. Addig is várom hozzászólásodat.
Jó alvást!
antikaotika
Ha nem akarsz lemaradni, KATTINTS IDE!
Szerző: antikaotika | dec 15, 2014 | HATÉKONYSÁG, HUMOR, MOTIVÁCIÓ, REND-RENDETLENSÉG, TIPPEK
Hogy lehet legyőzni a rendetlenséget? Működik az 5 pont?
Hogy lehet legyőzni a rendetlenséget? Ez mindig a nagy kérdésem, a másik mellett, hogy: hogyan kell normálisnak lenni? – ez utóbbit barátaim tanácsára feladtam… Szóval marad az 1. nagy kérdés, amelyet küszködő sorstársaim is gyakran feltesznek naponta. A legegyszerűbb válaszok 5 pontban:
- Legyen mindennek pontos helye, ahová visszarakod szépen a dolgaidat!
- Csináld meg a NAGY RENDET, és azután ezt már csak fenn kell tartani!
- Legyen elég tárolód, és szabadulj meg minden felesleges holmitól!
- Egyszerre csak egy dologgal foglalkozz, azután pakolj el magad után!
- Ne hagyd, hogy a tárgyak csak úgy kiessenek a kezedből, hanem amit megfogsz egyszer, azt vidd a helyéig (lásd 1. pont)!
Ezek valóban nagy igazságok, de pontosan annyit érnek, mint amikor azt tanácsolják az alkoholistának, aki szabadulni akar függőségétől, hogy: – a válasz egyszerű: NE IGYÁL TÖBBÉ ALKOHOLT!
Vagy a súly problémával küszködőnek: MOZOGJ TÖBBET, ÉS EGYÉL KEVESEBBET!
Mindez így is van! De valljuk be, mindannyiunk életében van olyan terület, amely nem úgy működik, mint ahogyan a nagykönyv szerint működnie kellene, pedig tudjuk a választ!
Ilyenkor be kell ismerni, hogy segítségre van szükségünk! Erre valók a barátok, a szakemberek és a szakkönyvek, illetve az „anonim alkoholista” sorstársak!
A legfontosabb az ELSŐ LÉPÉS. Addig hagyjuk a másodikat-harmadikat, ameddig az ELSŐ LÉPÉSIG nem jutottunk el. Ez mindenkinél mást-és mást jelenthet. Számomra ez a megfelelő MOTIVÁCIÓS SZINT elérése.
1.LÉPÉS: RÁHANGOLÓDÁS a mínusz 5-ről (mínusz 100-ról) eljutni a 0-ig.
Bizony ez a legnagyobb bajunk, hogy nincs hangulatunk takarítani. Minél nagyobb a kupleráj, annál lehetetlenebbnek tűnik a feladat. Pedig tudjuk, hogy csak el kell kezdeni, viszont ehhez kell a legnagyobb lelkierő.
Ami NEM motivál:
Az olyan „kedves” beszólások, mint:
- Nézd meg bezzeg Kis Piroska milyen házias, nála mindig ragyog minden! Te miért nem tudsz olyan lenni, mint ő?
- Nem igaz, hogy nem tudsz elpakolni magad után!
- Hogy lehetsz ilyen rendetlen?
- Micsoda trehány vagy lány/asszony létedre!
- Egész nap ráértél itthon, miért nincs rend? (De jó, hogy az én férjem nem szokott ilyenekkel piszkálni!)
- Más dolgod sincs, csakhogy takaríts!
És az sem segít a helyzeten – bár kétségtelenül megnyugtat – amikor tényleg barátságosan vigasztalnak:
- 3 gyerek mellett mit akarsz? (Bár mindent rájuk foghatnék!)
- Jó, de te csinálsz más hasznos dolgot is.
- Trehány vagy, de így szeretünk!
- A zseni átlátja a káoszt is.
- Hol van itt rendetlenség? – mondja anyu, miután a gyerek fürdőkádját a legnagyobb természetességgel gondosan elhelyezi a kabáttartó fogason, mert hol máshol is lenne a helye…
Mi az, ami motiválhat?
- egy jó könyv a témában
- egy segítő barát vagy családtag, aki elkezd veled takarítani
- Engem az motivál a legjobban, ha vendégeket várok. Ez tényleg csodát tesz az emberrel! Hirtelen szárnyakat kapok, és viharos sebességgel elkezdek hatékonyan takarítani. Vajon miért nem megy ez máskor?
EZT KÉRDEZEM TŐLED IS…
Ne add fel, ha még nem is tudod, hogy lehet legyőzni a rendetlenséget!
Megoldás: HÁZTARTÁSI TÚLÉLŐKÖNYV -hangoskönyv formában ingyenesen letölthető itt: –> Hogy lehet legyőzni a rendetlenséget?
Találtam egy tök jó ötletet az ELSŐ LÉPÉSHEZ. Farkas Lívia URBAN:EVE blogján. Ha érdekel, kattints:
Nagyon aranyos program. Feliratkozol egy hírlevélre, és 30 napon keresztül megkapod az aznapi feladatodat. Én mindig, amikor reggel felnyitottam a laptopomat, az ő levelét olvastam el először akkora izgalommal, mint egy gyerek, aki várja a Mikulást.
A blogjához tartozó hozzászólásokat nézve, rájöttem, hogy nem én vagyok a leggázabb a rendrakás területén! Annyit elárulok, hogy csak a második napon kell arra a szintre eljutni, hogy „öltözz fel & szedd rendbe magad!” – ilyenkor még nem elvárás az ágy rendbetétele!
Jó szórakozást! Várom az ötleteket!
antikaotika
Hozzászólások mostanában