HALLOD ISTEN HANGJÁT?

HALLOD ISTEN HANGJÁT?

HALLOD ISTEN HANGJÁT?

Isten hangját meghallani az egyik legizgalmasabb dolog a kereszténységben. Ezt a témát tanulmányozom mostanában.

Az én juhaim hallgatnak a hangomra, és én ismerem őket, ők pedig követnek engem. (János 10:27)

Isten úgy teremtett bennünket, hogy van szellemünk, lelkünk és testünk. Az újjászületett szívű ember alkalmas arra, hogy az Isten hangját meghallja.

Az én bánatom, hogy nehezen tudom megkülönböztetni Isten hangját a saját gondolataimtól. Mégis eldöntöttem, hogy figyelek a belső hangra, és ha a bibliával összhangban van, akkor követem.

Sajnos ez nálam nem mindig működik, ezért bele is dőltem néhányszor a kardomban.

HONNAN TUDOM, HOGY ISTEN HANGJÁT HALLOM?

Akiket kérdeztem, azt mondják, hogy tudják, és kész.

Igazuk van.

Aztán rájöttem, hogy nekem is volt sok olyan élményem, amikor egyszerre csak biztosan tudtam a jó választ egy nehéz kérdésre, vagy meggyőződésemmé vált valami, amikor Istent kerestem. Ezekről a dolgokról később be is bizonyosult, hogy működnek.

Isten téged is vezet, vagyis akar vezetni, csak meg kell találnod azt a csatornát, amelyik a legjobban működik az életedben.

HOGY SZÓL ISTEN?

  1. Írott szaván keresztül (Biblia)
  2. Belső hangként a szellemedben – ehhez nem árt újjászületni
  3. Egy másik emberen keresztül
  4. Látást – képet ad
  5. Álomban
  6. Megérzés, intuíció formájában
  7. A saját szádat is elhagyhatják meglepő szavak
  8. Művészeti alkotásokon keresztül
  9. A természet csodálata közben
  10. Bárhogy, bármilyen formában, Ő mindenek fölött áll.

 

MI TÖRTÉNIK, HA MEGHALLOD ISTEN HANGJÁT?

  1. Felvillan a szikra
  2. Leesik a tantusz
  3. Kinyílik a szemed
  4. Mintha felkapcsolnák a villanyt
  5. A probléma nem múlik el, de a súlya igen
  6. El tudod engedni a dolgokat
  7. Tettre kész leszel
  8. Betölti a szívedet a derű
  9. Leegyszerűsödik a képlet
  10. Pontosan tudod, hogy mit kell tenned

Persze ez csak akkor lép működésbe, ha HISZEL, és elhatározod, hogy bármit is mond Isten Szelleme, ENGEDELMESKEDNI FOGSZ!

Ez csak néhány gondolat. Ki vagyok én, hogy Az Urat bármiben is korlátozzam?

Találtam egy rövidke könyvet, amelyiken keresztül mintha a Szent Szellem szólna hozzám. Számomra hiteles, és süt belőle, hogy a szerző inspiráltan írta ezt a művét, megéli, amiről beszél, nem üres elmélet.

Lehet, hogy ez lesz Isten hangja számodra?

Olvasd el: STEVE SAMPSON: MEGHALLHATOD ISTEN HANGJÁT

 

antikaotika

Szeretnél letölthető ajándékokat?

Szeretnél letölthető ajándékokat?

Iratkozz fel az antikaotika hírlevélre!

 

  • VAKÁCIÓNAPTÁR -PDF

  • HÁZTARTÁSI TÚLÉLŐKÖNYV – hangoskönyv

  • MENÜTERVEZŐ – Excel + PDF  + ötletek

  • FAGYASZTÓ LELTÁR

 

Ha már feliratkoztál, minden hírlevél végén meg fogod találni a letöltések listáját!

 

Hírlevél – archívum csak feliratkozóknak!

Feliratkozás után megkapod a kódot az archívumhoz.

 

 

Rémálomból diadal – Hogyan győzzem le a félelmeimet?

Rémálomból diadal – Hogyan győzzem le a félelmeimet?

Rémálomból diadal – Hogyan győzzem le a félelmeimet?

A következő hírlevelem illetve a hét témája a félelem leküzdése lesz.  Hogyan győzzem le a félelmeimet? A győzelem nem feltétlenül jelenti azt, hogy nem érezzük többé a félelmet, hanem azt, hogy a félelemérzet ellenére megteszünk egy bátor lépést:

szembefordulunk a mumussal.

Nem vagyok egy álomfejtő típus, viszont valamit az álmaimon keresztül értettem meg.

Tizenévesen volt egy visszatérő rémálmom, amilyet lehet, hogy te is átéltél már: üldöztek, és én menekültem. Egész éjjel futottam, és bujkáltam, miközben éreztem, hogy egy gonosz erő a nyomomban van, és el akar kapni. Bárhová bújtam, mindenhol megtalált. El nem kapott, mert a végén mindig felriadtam. Nagyon ijesztő volt.

16 évesen hívő keresztény lettem, ami tényleg újjászületés volt. Hú, ennek már lassan 23 éve, azóta formálódok, mint púpos gyerek a prés alatt!

Hogyan győzzem le a félelmeimet az álmaimon keresztül?

A rémálom visszatért, én pedig csak menekültem, ahogy tudtam. Aztán egyszer csak eszembe jutott egy bibliai vers:

„Nagyobb az, aki bennem van, mint aki a világban van!”

Hirtelen tudtam, hogy a gonosz erő nem tud többé legyőzni, de ehhez szembe kell fordulni. Mivel az álmot valóságnak éltem meg, megfordultam, ami nagyon félelmetes volt. Nem láttam semmit, csak éreztem, hogy ott a gonosz előttem, majd hirtelen elkezdtem futni felé teljes erőmből a rettenet felé. A legnagyobb meglepetésemre a gonosz elkezdett menekülni, én pedig egyre elszántabban üldöztem. A félelmet felváltotta a legyőzhetetlenség érzete. Ez az álom visszatért még párszor. Mindig félelmetesen indult, de már vártam az üldözést. A végén már azt álmodtam, hogy egy tömeget egy biztonságos alagsorba terelem, és egyedül indulok a leszámolásra, mint egy akcióhős. A legnagyobb csalódásom az volt, hogy mindig hamarabb ébredtem fel, mint hogy elkaptam volna az ellenséget.

Az álom azért volt érdekes, mert egyébként a való életben nem voltam ilyen bátor. Sok mindent viszont megtanultam belőle. Én hiszek a gonosz létezésében, és tudom, hogy a legnagyobb ereje a hazugságaiban és a megfélemlítéseiben van. Amikor ezt sikerült lelepleznem, akkor rájöttem, hogy amitől menekülök, az nem is olyan félelmetes, csak ehhez meg kell fordulni.

Ez az élet minden területére igaz.

Félsz valamit megtenni, azért is tedd meg! Meg fogsz lepődni az eredményen!

Az egyik ilyen mumus a felhalmozódott tartozás, adósság lehet. A következő részben leírom, hogy hogyan sikerült legyőzni az egyik ilyen fojtogató szörnyet!

Addig is egy kis inspiráló videoklip, amitől lehet, hogy téged is kiráz a hideg: ITT MEGNÉZHETED

Bátor kilépést kíván:

antikaotika

Hogyan győzzem le a félelmeimet? Úgy, hogy szembenézek velük!

Ha érdekel a heti téma, iratkozz fel a hírlevelemre!

Hogyan győzzem le a félelmeimet  cikk folytatása letölthető feladatlappal:

Legyőzöm a félelmeimet – feladatlap

„Vitatkozom” a szociológussal: Mi motivál a rendre?

Kedves Beca!

Reagálok az írásodra. Igazából már telefonon is megbeszéltünk pár dolgot.utálok takaritani

„Senkire nem húzhatunk rá olyan motivációkat, melyeket nem képes belsővé tenni”

A gyerekekre, alkalmazottakra néha muszáj. Az ideális tényleg az lenne, ha a külső motiváció belsővé alakulna. Ugyanakkor meg kell tanulni alkalmazkodni is. Már korábban vitatkoztunk azon, hogy szerintem egy családban meg kell határozni azt a minimumot, amit a „legrendesebb” családtag elvár. Nálunk a férjem a legrendesebb. Sok mindent megcsinálok (na jó ez túlzás), amit szeretne, de nem belső motiváció alapján, hanem mert neki fontos. Ezek olyan jelentéktelen dolgok, hogy miért is ne hozzam meg neki az áldozatot? Vagy bárkinek.

Volt egy vicces, de nagy kudarcélményem. A gyerekszobában eluralkodott a káosz. Hajnikával, a 9 éves lányommal órákig pakoltunk, szelektáltunk, tisztogattunk. Amikor végeztünk, nagyon boldog voltam, hogy milyen kellemes lett a szoba, végre lehetett játszani a készletekkel, amelyek visszakerültek a helyükre a dirib-darabkákkal.

Megkérdeztem Hajnikát:

  • Ugye, mennyivel jobb így a szoba? Te is biztos jobban érzed magad a rendben.
  • Nekem anya teljesen mindegy… – mondta közönyösen, flegmán.

Teljesen leforrázott. Ez a nem kívánt családi örökség újabb megnyilvánulása. Hát mit tegyek?

Marad a külső motiváció: addig nincs mese, számítógép, stb., amíg össze nem pakolsz kislányom!

„… az eszköz általi motiváció is csak addig él, amíg az eszköz használata fenntartja az érdeklődésemet. Például semmilyen konyhai eszköz nem fog rávenni, hogy főzőcskézni kezdjek itthon, ha egyébként nem szeretek főzni, bármennyire könnyíti meg az ételek elkészítését”

Szerintem van olyan eszköz, ami megszerettethet egy bizonyos dolgot. Mondtad, hogy a kenyérsütő géped is csak pár hónapig volt érdekes. Abban megállapodtunk, hogy kenyeret nem muszáj sütni, de takarítani mégiscsak kell néha. Ehhez kell megtalálni a megfelelő eszközt. Ezt a témát még nem fejeztük be…

Nekem az időzítő olyan szinten bevált, hogy el sem hiszem. Mi volt eddig velem? Miért takarítottam egész nap, és miért vett körül a szűnni nem akaró káosz? Mert egyszerre akartam mindent: alapos lenni és gyors. Na, ez is megér majd egy misét.

Amióta a nagy nyilvánosság elé kitettem a szégyenemet, azóta mindig stopperre takarítok. Minden reggel szétnézek, és az időmhöz és a rendetlenség fokához beállítom: 5 perc, negyed óra, fél óra. Ma 1 órát állítottam be, és a lényegre fókuszálva megcsináltam mindent: mosás, viharos pakolás, porszívó és felmosás minden helyiségben. Amikor végeztem, még maradt 5 percem, de azt már hagytam, mert sírt a kisbabám. Azt hiszem, hogy ezt az eszközt nem fogom megunni, mert bevált!

 

A kedvenc idézetem tőled:

„Amire konkrétabb választ tudok adni: hogy engem mi motivál a rendre. Ezen nekem is el kellett gondolkodnom, és végül a következőre jutottam: semmi. Utálok rendet rakni, és semmivel nem tudtok rávenni, hogy megcsináljam!” – Éljen Beca, a hős, aki bevallja!

Azért látom, hogy téged is sok minden motivál a rendre:

  • a kisgyerek porallergiája
  • vendégvárás
  • helyhiány
  • valamit a takarításnál is jobban utálsz – erről muszáj lesz beszélnünk a jövőben!

 

Amit a tárgyak eldugdosásáról írtál, az a vágyálmom: ne legyenek szabadon elhelyezett vackok (csak ha nagyon dekoratívak), mindent elsüllyeszteni, tárolókba tenni. Aki nézi a csiricsáré honlapomat, biztos csodálkozik, mert a minimalista stílus tükrözné ezt leginkább, ami ugye nem jellemző rám…

A motivációkutatást rád bízom, vagy megkeresem a Pszichológust, így nagybetűvel…

a-p j (antikaotika)

Mint látod, már van FÓRUMOM is! Téged mi motivál a rendre? Kérlek, oszd meg a tapasztalataidat!

Ez még egy nagyon új bővítmény, lehetnek gondok. Észrevételeidet ezzel kapcsolatosan írd meg az antikaotika facebook oldalon

Mi motivál a rendre? – a szociológus válaszol

utálom a házimunkát

Fügedi Beáta írása…

Egy korábbi bejegyzésben nyílt felhívást kaptam Judittól arra vonatkozólag válaszoljak az általam feltett kérdésre, és áruljam el végre-valahára: mi motivál a rendre? Attól félek, a lehető legegyszerűbb, és legkevésbé használható választ tudom adni a kérdésre: mindenkit más és más. Kicsit használhatóbb és árnyaltabb tartalommal megtöltve ez a válasz így hangzik: mindenkinek egyéni motivációkra van szüksége ahhoz, hogy végrehajtson egy cselekedetet. Senkire nem húzhatunk rá olyan motivációkat, melyeket nem képes belsővé tenni. Nincsenek általános igazságok és félelmek, amelyek előtérbe helyezés mindenkit meggyőzne. Ha ilyenekkel próbálkozunk, annak az eredménye az lenne, hogy a cselekvés, vagy magatartás csak addig tart, amíg a külső nyomás érvényesül. Emiatt az eszköz általi motiváció is csak addig él, amíg az eszköz használata fenntartja az érdeklődésemet. Például semmilyen konyhai eszköz nem fog rávenni, hogy főzőcskézni kezdjek itthon, ha egyébként nem szeretek főzni, bármennyire könnyíti meg az ételek elkészítését.

Amire konkrétabb választ tudok adni: hogy engem mi motivál a rendre. Ezen nekem is el kellett gondolkodnom, és végül a következőre jutottam: semmi. Utálok rendet rakni, és semmivel nem tudtok rávenni, hogy megcsináljam!

Na, jó, ez így ebben a formában nem igaz. A rendrakásra valóban nehezen szánom rá magam. Nem vagyok az a típus, aki ha elővesz valamit, és nem fejezi be a vele való tevékenységet, csak abba hagyja, akkor rögtön visszateszi a helyére (pl. minden nap rendet rak az íróasztalán munka után, ha másnap ugyanazokkal a papírokkal fog dolgozni), vagy aki eldugdossa a tárgyakat, mert rendetlenül mutatnak (pl. száradó edények a mosogatóban). Van azonban néhány nagyon fontos dolog, ami miatt elkezdek pakolászni: az egyik az idő-tényező, a másik a kosz. Igyekszem olyan szinten rendet tartani a környezetemben, hogy nagy energia-befektetés nélkül lehessen „kosztalanítani”, vagy portalanítani. Ez annál is inkább fontos nálunk, mert a kisfiam porallergiás. Ez például komoly motiváció J. Ezen kívül összességében azt hiszem évente több napot is eltöltök tárgyak keresgélésével. Ha megfelelő helyük van, ahova könnyű eltenni, és ahonnan könnyű elővenni, azzal rengeteg időt spórolok, pontosabban jóval kevesebbet vesztegetek el.

További motiváció lehet természetesen nálunk is a vendégvárás, vagy ha nem férek el valahol. Esetleg, ha olyan feladat áll előttem, amit a rendrakásnál is jobban utálok – ilyenkor gyorsan csinálok egy kis rendet!

Amikor a motivációinkat kutatjuk (ha valóban úgy érezzük, hogy fontos megismernünk őket), érdemes megvizsgálni, hogy milyen szükségletben találjuk meg azok kiindulópontjait. Ezen szükségletek kielégítése iránti vágy a motiváció. Amennyiben ennek számodra nincs jelentősége, ne törődj a motivációkkal, csak válaszd ki az eszközöket, amik segítik elérni a célod! Ha az eszközök mégsem működnek, akkor azonban érdemes lehet visszatérni a motivációkutatáshoz, mert ennek tudatosítása segíti a megfelelő eszközök kiválasztását.

KÉRED A HÁZTARTÁSI TÚLÉLŐKÖNYV

Háztartási túlélőkönyv

INGYENES 

HANGOSKÖNYV SOROZATÁT?

Ha IGEN, akkor add meg az e-mail címed, és már küldöm is.

⇓ ⇓⇓ ⇓⇓ ⇓

 

Túlélő háztartás. Egyszerűen jobb – jobb egyszerűen. Mit jelent ez?

  1. Két út, egy cél – úton a túlélő háztartás felé
  2. Zsuzsa megváltoztatja az életét – egy majdnem igaz történet
  3. Időbeosztás – az eltűnt órák nyomában
  4. A kevesebb több. A selejtezés áldásairól
  5. Egy mindenkiért – mindenki egyért
  6. A takarítás (nem) végtelen történet
  7. Nagymosás, ahogy nagyanyáinktól láthattuk
  8. A Heti Bevásárlás
  9. A Konyha Meghódítása…

 

Kérem az ingyenes hangoskönyvet erre az e-mail címre:

Ha szeretnéd elolvasni az eredeti könyvet, akkor rendeld meg kedvezményesen itt –> Harmat Kiadó

 

Powered by WordPress Popup