Szerző: antikaotika | ápr 4, 2015 | HUMOR, REND-RENDETLENSÉG, STÍLUS
Mutasd meg a táskád, megmondom, ki vagy. Már az is beszédes, hogy ki milyen táskát használ, hát még a tartalma. Vajon mit mesélhetne el az én táskám, és a tiéd? Oszd meg velem a történetedet! Az én 3 extrém esetemet itt olvashatod…
Aszalt banán a szaxofontokban
Nagyon örültem, amikor évekkel ezelőtt végre lecserélhettem a mázsás szaxofontokomat egy könnyű bélelt puha tokra, amelyet könnyedén a vállamra akaszthatok, mintha teniszezni mennék, vagy berakhatom a kerékpár kosarába is, mert épp belepasszol. Számtalan előnye továbbra még, hogy a puha bélések mögé is lehet pakolni. én pedig raktam is oda mindent, ami szem-szájnak ingere. Csak az a baj, hogy néha évek is eltelnek, mire megnézem, hogy mit rejt a szaxofontok bélése. Egyszer megdöbbenve emeltem ki egy görbe száraz valamit: jé, egy banán! Tökéletesen megaszalódva, kőkeményen, de se nyoma se bűze. Annyira azért nem volt gusztusos, hogy megkóstoljam! A szaxofontok bélése tőlem 10-ből 10 pontot érdemel.
Repülő bugyi
A szaxofontokba, ha zenélni megyek, minden fontos dolog belefér. A hangszer tölcsérébe pl. mindig jut hely egy palack víznek, de másnak is! Egyszer hiába fújtam a szaxofont a mély tartományban, sehogy sem jött ki egy hang se belőle, magasabban is fojtva szólt. Ellenőriztem a billentyűket, a rugókat, majd amikor ráztam-rázogattam, egyszer csak kirepült egy bugyi a hangszerből a zenésztársaim megdöbbenésére. Ugye mindenre fel kell készülni az életben… Mielőtt valami pikáns dologra gondolsz, elárulom, hogy az egy gyerek bugyi volt, amit a szaxofontokba rejtettem, mivel akkor lett nagyjából szobatiszta a kislányom, akit mindenhová magammal hurcoltam.
Claes Oldenburg and Coosje van Bruggen, Soft Saxophone, Scale A, Muslin (1992), via PKM Gallery
Csontkukacok
Egyszer Hajnikával találtunk egy kis fecskét az úton, amelyet azonnal haza akartunk vinni, hogy majd mi felneveljük. Beraktam a babakocsi hátsó zsebébe (egy laza szellős helyre), és elindultunk a legközelebbi állatkereskedésbe csontkukacot venni. Szegény jószágot mielőbb meg akartuk etetni, ezért már az áruház mögött elővettük a „gusztusos” elemózsiát. A riadt kismadarat elővettük, de huss, elrepült, ment vissza az anyjához. Mi pedig annyira megijedtem, hogy a már nyitott zacskót a magasba dobtam, így elkezdtek záporozni ránk a csontkukacok. Sikítoztunk. Pont arra jött egy hajléktalan, aki szintén megdöbbent a visongásunkat hallva. – Ennyire ijesztő vagyok? – kérdezte. Próbáltam bizonygatni, hogy miatta sikítozunk, de csak akkor nyugodott meg, amikor leszedett egy kis pénzzel. Hajnika még hangosan megjegyezte: – Anya miért adtál neki? Alkoholt fog belőle venni. Te ezt nem tudod? – Azt vesz belőle, amit akar. Egy a lényeg: vendégségbe megyünk, a kukacokról egy szót se! Mivel láttam, hogy beterítette a babakocsit is, és nem mindenki szereti, ha csontkukacokat visznek a házába. Lesöpörtem, amit láttam, de amíg vendégségben voltunk, és belepillantottam a babatáskába, láttam, hogy itt már nem fogom tisztába tenni a gyereket. Otthon kitisztítottam a babatáskát, de azért még napok múltával is találtam egy-két elgyengült példányt. Szegényeket megsajnáltam, ezért elvittem őket a komposztálóba, hadd hízzanak szép kövér döglegyekké!
antikaotika
Ha nem akarsz lemaradni, KATTINTS IDE!
A szaxofontok és pelenkázó táska rejtelmeihez kapcsolódik:
Baby pöttyös pelenkázó táska, Játékmackós pelenkázó táska, Állatfigurás pelenkázó táska, Pelenkázó táskakészlet 5 db-os, Multifunkciós praktikus pelenkázó hátitáska, Több funkciós pelenkázó táska.
Hozzászólások mostanában