Fűszertartó – egyszerű és nagyszerű. A fűszerek elrendezéséhez elég egy kéz is, a másik a kamerázáshoz kell. Éljen a KIWI 2000! Minimál-dizájn, kis helyen is elfér ez a fantasztikus újítás.
Múlt héten elkészítettem életem első videoblog bejegyzését. Mivel a laptopon a webkamerát nem tudtam beállítani, ezért mobillal vettem fel ezt a fantasztikus. Menet közben a számítógépemet is hasznosítottam: tökéletes volt telefontámasznak. Nem vágtam, nem vettem újra, ez így jó, ahogy van: a maga primitív formájában. Remélem, hogy ezen a területen is sikerül fejlesztenem technikai tudásomat, és hamarosan leforgathatom a Mátrix 4-et a konyhában.
Eleged van a szanaszét szóródó fűszerekből, utálod a retro-dizájnos fűszertartókat? Nincs pénzed drága csillogó tárolókra? Az üvegek állandóan felborulnak, és összetörnek? Egyébként sincs helyed semmire?
Akkor a KIWI 2000 fűszertartó pontosan neked készült! Törhetetlen, kis helyen is elfér, szinte ingyen van!
Hogy mennyi?
9 999 999 Ft.
Igen jól hallottad! Csak most! Csak neked!
Ajándék hálóval! Bocsi: a kiwit kidobtam. Vagy nem kellett volna?
Nézd meg itt: Fűszertartó antikaotika módra
Van aki, még nálam is kisebb helyen tárolja a fűszereit, ez kicsit tökölős megoldás, de utazáshoz jó.
A kaposvári cigánytelepen született, tizenhét éves korában férjhez akarták adni, de ő inkább tanulni akart és tanítani. A család támogatása nélkül ez kivitelezhetetlen lett volna, a romák bárminemű oktatásában ez a kiindulópont: a szülők megnyerése – mondja a 40 éves Farkas Mária, pedagógus és romológus, a Gandhi Gimnázium volt igazgatóhelyettese, többek között a cigány népismereti tankönyv társszerzője.
Farkas Mária. Fotó: Sarmasági Andrea
– Kaposváron születtem, egy beás cigány családban, és a kaposszentjakabi cigánytelepen éltünk hatéves koromig, a szüleim válásáig. Emlékszem, az utcánkban akkor még mindenki dolgozott. Édesapám művezető oktató volt, hideg-meleg burkoló, rettenetesen hajtós, becsületes, igazi munkásember. Soha egyetlen egy napon nem hiányzott a munkahelyéről, ezt a szorgalmat nagyon értékeltem benne. Édesanyám is dolgozott, több műszakban is, de csak 54 évesen, ötgyerekes cigányasszonyként tette le az érettségit, méghozzá az én ösztönzésemre.
Voltak tanult emberek a családjában?
– Senki sem volt különösebben iskolázott, és soha nem mondták nekem, hogy tanuljak. Én viszont szorgalmas gyerek voltam, szerettem olvasni, a magyar volt a kedvenc tantárgyam. Az általános iskolában, a középiskolában, a főiskolai és egyetemi tanulmányaim során is a legjobb tanulók közé tartoztam.
Érte valaha atrocitás a származása miatt?
– Kezdetben abba az iskolába jártam, ahol most is tanítok, utána egy olyan iskolába kerültem, ahol egyedül én voltam cigány. Ott rengeteg negatív élmény ért, a gyerekek sokat csúfoltak. Pedig legfeljebb annyiban különböztem tőlük, hogy sötétebb volt a bőröm, és nem voltak márkás ruháim, hiszen édesanyám egyedül nevelt minket, de mindig tisztán járatott. Hazamentem, anyámnak sírtam el, hogy bántanak. Erre ő bement az iskolába, és a maga cigány temperamentumával rendet rakott, hogy az ő lányát senki ne merje bántani. A tanárok is rendre intették a gyerekeket, mert volt, hogy a csúfoláson túl elgáncsoltak, hóval megetettek. Tehát voltak negatív tapasztalataim. Ezeket szerintem nem fogom kitörölni az emlékezetemből soha, de megbocsátottam.
Ez később is folytatódott?
– Nem, a középiskolában, az egyetemen, a munkahelyeimen is mindig jó szívvel fogadtak. Az általános iskolai osztálytársakkal ma már osztálytalálkozókat szervezünk, és jó a kapcsolatom velük. Bocsánatot kértek az akkori viselkedésükért, hiszen felnőttként másképp látják a világot, mint annak idején. Ehhez az is hozzájárulhatott, hogy négy diplomával bebizonyítottam: cigány származásúként én is el tudok érni annyit, mint ők. Bár alapvetően soha nem akartam másoknak megfelelni, csupán a magam céljait, vágyait akartam elérni. Ez nem ment könnyen: a gyermekem nevelése, a háztartás és munka mellett az egyetemre járás sok lemondással járt, szabadidőm nem volt. Hajnali fél háromkor keltem éveken át, a csendben írtam a szakdolgozatomat, tanultam, majd a kislányomat elindítottam az iskolába, és eljártam dolgozni a Gandhi Gimnáziumba.
Mindez miként hatott a magán-életére?
– 14 éves korban a családunkban gyakorlatilag minden lány úgymond „férjhez” ment. Én viszont elmagyaráztam a szüleimnek, hogy nem szeretnék férjhez menni, hanem tanulni szeretnék. Ők ezt elfogadták. Én egyáltalán nem foglalkoztam a fiúkkal, 22 éves koromban ismertem meg a leendő férjemet is. Nagyon szép kapcsolatunk volt, de hosszú távon nem tudta tolerálni, hogy rengeteget dolgozom, és keveset látjuk egymást. Elváltunk, de szerelmünk gyümölcseként egy kislány született, akit azóta egyedül nevelek.
Ma hajnalban, amikor Mózes 5. könyvét olvastam, azon gondolkodtam, hogy mit is jelent az áldás. Mi kell tenni azért, hogy áldottak legyünk? Kell-e egyáltalán tenni azért valamit, vagy ez alapból jár egy hívőnek? Mint írtam korábban, rengeteg sikerkönyvet és sikertanítást olvastam, hallgattam. Az a vicc, hogy minden benne van a bibliában, csak valaki ezt készpénzre tudta váltani, és ebből tőkét kovácsolt magának. Érdekes lenne úgy olvasni a Szentírást, hogy az ÁLDÁS szót behelyettesítjük a SIKERrel, az áldottat a sikeressel. Azért van a kettő között különbség, mivel a sikertanítások gyakran arról szólnak, hogy önerődből, hogy juthatsz el a csúcsra (bár ne felejtsük, azok is a bevált bibliai elveket alkalmazzák), az áldás a bibliai igékben pedig arról, hogy Istennek engedelmeskedve, hogyan tudod betölteni a küldetésed, hogy lehetsz te is áldás a környezeted számára, és ebből következőleg, hogyan lehetsz áldott.
Amikor Ádám és Éva a paradicsomban éltek, akkor áldottak voltak, bár ők ezt akkor természetesnek élték meg. Amíg nem ettek a jó és rossz tudásának a fájáról, addig azt sem tudták, hogy jó nekik.
28Isten megáldotta őket, és ezt mondta nekik Isten: Szaporodjatok, sokasodjatok, töltsétek be és hódítsátok meg a földet. Uralkodjatok a tenger halain, az ég madarain és a földön mozgó minden élőlényen! 29Azután ezt mondta Isten: Nektek adok az egész föld színén minden maghozó növényt, és minden fát, amelynek maghozó gyümölcse van: mindez legyen a ti eledeletek. 30Minden földi állatnak, az ég minden madarának és minden földi csúszómászónak pedig, amelyben élet van, eledelül adok minden zöld növényt. És úgy történt. 31És látta Isten, hogy minden, amit alkotott, igen jó. Így lett este, és lett reggel: hatodik nap. (I. Mózes 1:28-30)
Nem henyéltek, hanem aktív, kreatív munkát folytattak:
15És fogta az ÚRisten az embert, elhelyezte az Éden kertjében, hogy azt művelje és őrizze. (I. Mózes 2:16)
Ezt a munkát nem úgy kell elképzelni, mint az elemekkel való harcot, hanem alkotó-teremtő munkát. Erre mindannyiunknak szükségünk van, mivel belénk van kódolva.
Azután megtörtént a bibi, a bűneset, és az édeni állapotnak befellegzett. Maradt a munka, de már átok is kapcsolódik hozzá. Ezt sajnos ma is tapasztalhatjuk:
17Az embernek pedig ezt mondta: Mivel hallgattál feleséged szavára, és ettél arról a fáról, amelyről azt parancsoltam, hogy ne egyél, legyen a föld átkozott miattad, fáradsággal élj belőle egész életedben! 18Tövist és bogáncsot hajt neked, és a mező növényét eszed. 19Arcod verejtékével eszed a kenyeret, míg visszatérsz a földbe, mert abból vétettél. Bizony por vagy, és vissza fogsz térni a porba! (I. Mózes 3: 17-19)
Maradt más is, vagy csak a gürizés?
Krisztus váltott meg minket a törvény átkától, átokká levén érettünk; mert meg van írva: Átkozott minden, a ki fán függ: Hogy az Ábrahám áldása Krisztus Jézusban legyen a pogányokon, hogy a Szellem ígéretét elnyerjük hit által. (Galata 3:13-14)
Ábrahám nagyon gazdag volt, mert Isten megigérte, hogy megfogja áldani:
2Nagy nemzetté teszlek, és megáldalak, s naggyá teszem neved, és áldott leszel. (I.Mózes 12:2)
Ábrahám miután a seregével kiszabadította az unokaöccsét, illetve Szodoma királya is így visszakapott mindent a győztes csata után, Ábrahám visszautasította a nagy vagyont, amellyel meg akarták jutalmazni.
21Szodoma királya pedig azt mondta Ábrámnak: » Az embereket add ide nekem, a többit tartsd meg magadnak! « 22Ő azonban azt felelte neki: »Kezemet az Úrhoz, a felséges Istenhez emelem, aki az ég és a föld Alkotója, 23hogy még egy szál fonalat vagy egy sarukötőt sem veszek el mindabból, ami a tiéd, hogy azt ne mondjad: ‘én tettem gazdaggá Ábrámot’ – 24kivéve azt, amit a legények megettek, és a velem jött embereknek, Ánernek, Eskolnak és Mamrénak a részét: ők kapják meg a részüket!«
Tudta, hogy Isten más módon fogja őt meggazdagítani.
Az áldás kulcsa az engedelmesség.
8Tartsátok meg mindazt a parancsolatot, amelyet én ma parancsolok nektek, hogy erősek legyetek, bemehessetek és birtokba vehessétek azt a földet, ahova most átkeltek, hogy birtokba vegyétek; 9és hogy hosszú ideig élhessetek azon a földön, amelyről megesküdött az ÚR atyáitoknak, hogy nekik és utódaiknak adja azt a tejjel és mézzel folyó földet. 10Mert az a föld, ahova most bemégy, hogy birtokba vedd, nem olyan, mint Egyiptom földje, ahonnan kijöttetek. Ott, ha elvetetted a magot, a lábaddal kellett öntöznöd, mint a zöldséges kertet. 11Az a föld pedig, ahova most átkeltek, hogy birtokba vegyétek, hegyes-völgyes föld, az égből hulló eső vize itatja. 12Az ÚR, a te Istened viseli gondját annak a földnek, állandóan szemmel tartja azt Istened, az ÚR, az év elejétől az év végéig. 13Ha engedelmesen hallgattok parancsaimra, amelyeket ma parancsolok nektek, ha szeretni fogjátok Isteneteket, az URat, ha teljes szívvel és teljes lélekkel szolgáljátok őt,14akkor esőt adok földetekre a maga idejében, korai és kései esőt, és betakaríthatod gabonádat, mustodat és olajodat. 15Adok füvet a meződre állataidnak, és te is ehetsz, és jóllakhatsz. 16Vigyázzatok, hogy szívetek el ne csábítson benneteket, el ne hajoljatok, ne szolgáljatok más isteneket, és ne boruljatok le azok előtt.. (V.Mózes 11:5-16)
Önerőből is lehetsz sikeres. Ehhez nem kell hívőnek lenned. Egyiptomban is lehetett virágzó gazdaságot létrehozni, de ott a mostoha éghajlati viszonyok miatt öntözőrendszereket kellett építeni. Az ígéret földje több annál, minthogy szorgalmasan dolgozol, és majd meggazdagodsz. Az ÁLDÁS mindig tartalmaz természetfölötti elemet, valami olyat, amit nem lehet kiérdemelni vagy megdolgozni. Az esőt nem lehet levarázsolni, de ha szeretjük Istent, meghallgatjuk, amit mond, és megtesszük, akkor az áldás nem marad el. Sőt el is várhatjuk, mert Isten megígérte. Azért mielőtt hátradőlnénk, és azt mondanánk, hogy rendben, jöjjön az áldás, ne felejtsük el, hogy vetni és aratni nekünk kell. A nagy büdös semmit Isten se áldja meg. Az Úr mindent a rendelkezésünkre bocsát, de tudni kell vele élni. Hiába az eső, ha nincs mit locsolni. Ha megesszük a magot, amit el kellene ültetnünk, akkor következő évben leshetünk, és siránkozhatunk, hogy „Isten, miért nem áldasz meg?”
Az V. Mózes 28-ban rengeteget olvashatunk azokról az áldásokról, amelyeket Isten ígért, ha ENGEDELMESKEDÜNK! Itt elolvashatod az igerészt: ÁLDÁS
Ma a győztes Ábrahámról és Jézus tanításainak összefoglalásáról, azaz Isten Országa alkotmányának további passzusairól olvashatunk. Keresztény körökben szinte közhelynek számít az, hogy mi Ábrahám áldását örököltük. De mire mondjuk ezt, mire alapozzuk ezt a kijelentést? Arra, hogy a Galata levél 3,13-14-ben ez áll: “Krisztus váltott meg minket a törvény átkától, átokká levén érettünk; mert meg van írva: Átkozott minden, a ki fán függ: Hogy az Ábrahám áldása Krisztus Jézusban legyen a pogányokon, hogy a Szellem ígéretét elnyerjük hit által.” De mi ez az Ábrahám áldása? Mit ígért Isten Ábrahámnak? Az 1 Mózes 12,2-3-ban ezt olvassuk: “Én pedig nagy nemzetté teszlek, és megáldalak, nevedet naggyá teszem, sőt, áldássá teszlek téged!”
Később kijelenti, hogy Ő maga jelent pajzsot Ábrahám számára. Ezt a pajzsot se középkori pajzsként képzeljük el, hanem inkább egyfajta szellemi energiapajzsként, ami messze túlmutat a természetes világon. Ugyanígy, a “megáldalak” mai nyelvre fordítva annyit tesz, hogy “sikeressé teszlek”.
Így is lett: nem sokkal később Ábrahám az éhínség miatt Egyiptomba menekül és a fáraó elhalmozza őt ajándékokkal – anélkül, hogy ő ezért bármit is tett volna. A fáraó a Szentírás tanúsága szerint juhokat, kecskéket, marhákat, szamarakat, tevéket, rabszolgákat és rabszolganőket ajándékozott neki – ezek mai nyelvre fordítva ingatlanok, befektetések, részvények, nemesfémek stb. A lényeg, hogy a kor standardjai szerint komoly vagyontárgyakkal halmozta el Ábrahámot.
Később, Bétel felé tartva már ezt olvassuk róla: Ábrám ekkorra már nagyon meggazdagodott: rengeteg állata, ezüstje és aranya volt. Ezután elérkezünk a mai részhez, amikor is az öt királyt leverő Kedorláómer felett arat győzelmet. Ekkor nem kevesebb mint 318 hadrafogható férfit sorakoztatott fel, akik már mind az ő szolgálatában születtek – mondhatjuk azt, hogy 318 alkalmazottja volt. Most ismét kanyarodjunk vissza a jelenbe: ha ma valakinek rengeteg aranya és ezüstje és 318 alkalmazottja van, minek mondjuk? Gazdag embernek, nem? És ez ellenkezik a Biblia és az Újszövetség tanításaival, nem? Egyáltalán nem! Isten éppen ezt jelenti ki Pálon keresztül, hogy a többi, Ábrahámnak tett ígéret mellett ez is a miénk! Nem az áldás, nem a siker, nem pénz minden rossz gyökere, hanem a pénz szerelme. Azt is szokták mondani, hogy addig nincs semmi probléma, amíg valakinek csak a zsebében van a pénz és nincs a szívében.
Éljenek a sikerkönyvek és a sikerreceptek! Én csak úgy falom őket. Oké, elismerem, néha átlátszó és harmatgyenge művekkel is találkoztam már. Különösen az idegesít, amikor már 30 oldalt elolvastam, és még mindig nem tudom, mitől döglik a légy, annyi a felesleges rizsa. Minden jó lenne, ha csak a lényeget mondanák el 1-2 sikertörténettel fűszerezve, de akkor tényleg ki fizetne több ezer forintot 10 oldalas könyvekre.
Pont most hallgattam egy sikerelőadást (azért is megosztom): „Miért csak az emberek 3%-a valósítja meg álmait?” Hiába a legjobb tréning, a legjobb anyag a „tuti” sikerreceptekkel, ha csak legyintesz rá, lekicsinyled ahelyett, hogy kipróbálnád! Sok könyvön csak végigrobogtam, amelyeket most újra előveszek, és szépen megállok, jegyzetelek, és megcsinálom a feladatokat. Hidd el, új világok nyílnak meg, „hogyha végigcsinálják a gyakorlatokat, betartják a protokollt, eljárják az esőtáncot, ha kitöltik az űrlapokat…” Ez primitívnek tűnik, de az emberi elme is primitív (amellett, hogy hihetetlenül bonyolult), minél többet hall valamit, annál jobban elhiszi azt. Hinni pedig kell. Sokan csak a kifogást keresik mindenben, ahelyett, hogy megtennék a megfelelő lépéseket. Mert hiába a sikerkönyv, az álom, ha nem teszed meg a megfelelő lépést. A Kánaán tényleg nem rögtön jön el, de legalább arra induljunk el, ne az ellenkező irányba!
A sikerreceptek jók kiindulási alapnak. Léteznek olyan receptes könyvek, amelyek azt is elmondják, hogy mivel helyettesítheted a hiányzó hozzávalókat. Ha sok receptes könyvet olvasol, és FŐZÖL belőle (vagyis gyakorlatba ülteted a leírtakat), akkor előbb-utóbb rájössz arra, hogy neked mi vált be, és önállóan is megtanulsz alkotni. Eljutsz oda, hogy a kész recepteket már csak ihletadónak használod, mivel ránézésre meg tudod állapítani, hogy illik-e az ízlésvilágodhoz, min módosítanál. A nagyon bátrak – mint én, és ettől szenved néha a család – megfőzik azokat az ételeket, amelyeknek a receptjében igen bizarr hozzávalókat párosítanak össze, és meglepően jó eredmény születik, vagy ha nem, akkor új élménnyel gazdagodtunk.
Szerintem mindenkitől lehet tanulni, ha mást nem, akkor azt, mit hogy NE csináljunk!
A weboldal SÜTIKET használ, amiket SAJNOS nem lehet MEGENNI, de segítenek a lehető legjobb szolgáltatások nyújtásában. Weboldalam további használatával jóváhagyod, hogy sütiket (magyarul cookie-kat) használjak.OkAdatkezelési szabályzat
Hozzászólások mostanában