Előfordult már veled, hogy jelet kértél egy bizonyos dologgal kapcsolatban, pl. párválasztásban, hogy jól tudjál dönteni?
Neked bevált a módszer?
Nekem NEM.
Úgyis minden attól függ, hogy mi van a szívünkbe. A jelkéréssel sokszor csak a mi akaratunkat próbáljuk Istenre erőltetni, és egy kis természetes megerősítést szeretnénk kicsikarni.
Tinédzserkoromban is szerettem volna megtalálni a „NAGY ŐT”, mert üresnek éreztem magam, ha nem voltam éppen szerelmes valakibe.
A módszerem az volt, hogy a radarjaimmal elkezdtem felmérni a terepet, és amikor megakadt a szemem, lelkem a megfelelő ÁLDOZATON, akkor elkezdtem „beleszeretni”. Ez ártatlan játéknak tűnt, nem is lett ezekből semmi, kivéve, hogy belepusztultam többször a viszonzatlan plátói szerelembe.
Amikor hívő lettem, a módszerem gyakorlatilag nem változott, csak kiegészítettem egy kis keresztény színezettel:
– Uram, mutasd meg kérlek, hogy ő az igazi vagy sem! Küldj egy jelet!
Mondanom sem kell, hogy a jelek jöttek is csőstől nem egy esetben.
Ez azt jelenti, hogy Isten válaszolt?
Nem hinném, hogy Isten küldte volna a jeleket, mivel az igazi társ nem terem minden bokorban. Úgy gondolom, az én esetemben először megszületett a KÍVÁNSÁG, és azután életbe lépett a VONZÁS TÖRVÉNYE.
A vonzás törvénye hasonló a gravitációhoz. Működik. Nem véletlenül mondják, vonzod a bajt, vonzod az alkoholistákat, stb. Ha pozitív életszemléletű vagy, akkor a sikert fogod vonzani. Mindenki lehet vonzó személyiség, és ez nem a testsúlytól függ.
Olyan ez, mintha az embereknek láthatatlan jelküldő és jelfogó csápjaik lennének, amelyek egész jól működnek egy fentebbi dimenzióban, de ez nem mindig jó módszer. Párkeresésben pedig életveszélyes!
13Senki se mondja, aki kísértést szenved: „Isten kísért”, mert Istent nem lehet rosszra csábítani, és ő sem csábít rosszra senkit. 14Minden embert a saját kívánsága vonzza és csábítja, így esik tőrbe. 15Aztán a kívánság, ha már megfogant, bűnt szül, a bűn meg, ha elkövetik, halált szül. (Jakab 1.)
Amikor a kívánság megfogan, akkor az ember hajlamos erre „mennyei” igazolást keresni, és az első jelet egyből félreértelmezni.Isten hangját pedig ilyenkor meg sem hallja az ember.
Ez a ” Küldj egy jelet!” dolog kicsit emlékeztet arra, mint amikor a lányok beszélgetnek:
– Szerinted a kék vagy a piros ruhámat vegyem fel?
– A pirosat.
– Biztos? A kék valahogy jobban áll.
– Akkor vedd fel a kéket!
– Ugye? Köszi, hogy segítettél! A kéket fogom felvenni!
A következő részben elmesélek három borzongató történetet a balul elsült jelkéréseimről…
Ha nem akarsz lemaradni a tanulságos történeteimről, (hogy mit hogy rontottam el), akkor kattints ide: Küldj egy jelet Istenem!
Egy kis humor a végére. A Minden6ó című (kissé gagyi) amerikai filmben Bruce jelet kér Istentől. Az Úr meg is hallgatja, küld egy csomó jelet, hogy óvatosan vezessen, csak ő nem vesz tudomást azokról. Végül baleset éri. A Mennyben Isten azt üzeni neki:
„Aki letérdel a sztráda közepén, az ne várjon csodát.”
A jeleneteket angol változatban találtam meg. A teljes film magyar nyelven itt érhető el: A Minden6ó
Isten hangját meghallani az egyik legizgalmasabb dolog a kereszténységben. Ezt a témát tanulmányozom mostanában.
Az én juhaim hallgatnak a hangomra, és én ismerem őket, ők pedig követnek engem. (János 10:27)
Isten úgy teremtett bennünket, hogy van szellemünk, lelkünk és testünk. Az újjászületett szívű ember alkalmas arra, hogy az Isten hangját meghallja.
Az én bánatom, hogy nehezen tudom megkülönböztetni Isten hangját a saját gondolataimtól. Mégis eldöntöttem, hogy figyelek a belső hangra, és ha a bibliával összhangban van, akkor követem.
Sajnos ez nálam nem mindig működik, ezért bele is dőltem néhányszor a kardomban.
HONNAN TUDOM, HOGY ISTEN HANGJÁT HALLOM?
Akiket kérdeztem, azt mondják, hogy tudják, és kész.
Igazuk van.
Aztán rájöttem, hogy nekem is volt sok olyan élményem, amikor egyszerre csak biztosan tudtam a jó választ egy nehéz kérdésre, vagy meggyőződésemmé vált valami, amikor Istent kerestem. Ezekről a dolgokról később be is bizonyosult, hogy működnek.
Isten téged is vezet, vagyis akar vezetni, csak meg kell találnod azt a csatornát, amelyik a legjobban működik az életedben.
HOGY SZÓL ISTEN?
Írott szaván keresztül (Biblia)
Belső hangként a szellemedben – ehhez nem árt újjászületni
Egy másik emberen keresztül
Látást – képet ad
Álomban
Megérzés, intuíció formájában
A saját szádat is elhagyhatják meglepő szavak
Művészeti alkotásokon keresztül
A természet csodálata közben
Bárhogy, bármilyen formában, Ő mindenek fölött áll.
MI TÖRTÉNIK, HA MEGHALLOD ISTEN HANGJÁT?
Felvillan a szikra
Leesik a tantusz
Kinyílik a szemed
Mintha felkapcsolnák a villanyt
A probléma nem múlik el, de a súlya igen
El tudod engedni a dolgokat
Tettre kész leszel
Betölti a szívedet a derű
Leegyszerűsödik a képlet
Pontosan tudod, hogy mit kell tenned
Persze ez csak akkor lép működésbe, ha HISZEL, és elhatározod, hogy bármit is mond Isten Szelleme, ENGEDELMESKEDNI FOGSZ!
Ez csak néhány gondolat. Ki vagyok én, hogy Az Urat bármiben is korlátozzam?
Találtam egy rövidke könyvet, amelyiken keresztül mintha a Szent Szellem szólna hozzám. Számomra hiteles, és süt belőle, hogy a szerző inspiráltan írta ezt a művét, megéli, amiről beszél, nem üres elmélet.
Íme egy nagyszerű könyv, amelyhez bárki ingyen hozzáférhet, akit érdekel, hogy lehet meghallani Isten hangját.
Csak az első négy fejezetet láttam el linkkel, de a bejegyzésem végén megtalálhatod az eredeti írást, amelyre rákattintva elolvashatod azt a részt, amelyiket szeretnéd.
6. FEJEZET GYAKORLATI ÚTMUTATÁSOK ISTEN HANGJÁNAK MEGHALLÁSÁHOZ
7. FEJEZET GYÖNYÖRKÖDNI AZ Ő TEMPLOMÁBAN
8. FEJEZET
ISTEN GONDOLATAINAK MEGHALLÁSA
9. FEJEZET HALLÁS TUDÁS ÁLTAL
10. FEJEZET SZAVAKAT HALLASZ A SZELLEMEDBEN
11. FEJEZET KÉPEK, LÁTOMÁSOK ÉS ÁLMOK
12. FEJEZET ISTEN HANGJÁNAK HALLÁSA A BÉKESSÉG ÁLTAL
13. FEJEZET A TEREMTŐ IGE EREJE
14. FEJEZET A HIT A LÁTHATATLAN LÁTÁSA
15. FEJEZET NE KEMÉNYÍTSD MEG A SZÍVEDET!
Bevezetés
Ez a könyv Isten hangjának meghallásáról szól. Megtérésünk után a következőt kellene a legalapvetőbb dologként megtanulnunk: meghallani Isten hangját. Mégis elég kevés írás született eddig erről a témáról.
Ez a könyv gyakorlati útmutatást ad ahhoz, hogyan gerjesszük fel a Szent Szellemet, és hogyan kezdjük el meghallani az Ő hangját naponta. Ez az írás nem a kételkedőket igyekszik meggyőzni, hanem inkább az éheseket akarja táplálni és képezni. Számtalan keresztény belefáradt már a testies felhajtásba, amivel szelleminek próbál látszani, és vágyik hallani a Mester hangját. Mostanában mindenütt egy új, Istentől jövő vágy gyúl a hívők szívében, hogy megismerjék a Szellem gondolatait, és csak abba fektessék be az erejüket, amire az Úr elhívta őket. Isten hangját hallva magával az élettel találkozunk. Igen, lehetséges Isten hangját hallani – naponta. A trónteremben elhangzottak meghallása a mindennapos keresztény élet része.
A Szent Szellemet meghallani a legnagyobb kaland, amit az ember valaha is megismerhet. Mégis sok keresztény hanyag módon kezeli azt a hatalmas ismeretet, hogy Istennel buzgó beszélgetést folytathat.
Sok évvel ezelőtt az Úr elkezdte kijelenteni nekem, hogy nem történik számottevő növekedés mindaddig, amíg a hívő el nem kezdi Isten hangját meghallani. Ez sok kérdésemre választ adott, mert előtte azon tűnődtem, miért tűnik sokak szellemi növekedése olyan satnyának.
A friss megtérteknek szinte mindig csodálatos tapasztalataik vannak keresztény életük első napjaiban. Az újjászületés a Szent Szellemmel együtt meggyújtja szellemüket, amely friss és eredeti.
Az újdonsült keresztények rögvest világosan hallják Istent. Az illető talán odamegy pásztorához azzal a kívánsággal, hogy szeretne bemerítkezni. A pásztor megkérdezi, honnan tudja, hogy be kell merítkeznie. A friss megtért kijelenti: „Egyszerűen úgy érzem, ezt kell tennem”. Honnan tudja ezt? Noha a friss hívő még nem ismeri a Szentírást, a Szent Szellem szólt ártatlan, csecsemő szelleméhez.
Ahogy azonban a hetekből hónapok lesznek, az új hívő általában egyre ritkábban hallja az Úr hangját. Különböző dolgok kezdik elterelni a figyelmét. A keresztény vezetők jó szándékkal bevonják a csecsemő keresztényt a gyülekezeti tevékenységekbe, gyorsan feladatot adnak neki bizonyos programokban, és belenyomják őket mindenféle vallásos elfoglaltságba. De nem történik semmi annak érdekében, hogy ezt a szellemi csecsemőt kiképezzék arra, hogyan gyakorlatoztassa szellemét az Úrra való figyelésben.
Az ifjoncot valójában nemcsak attól fosztják meg, hogy megtanuljon kifejleszteni a belső emberében egy ismeretséget és bizalmat a Szellem hangjával, hanem arra tanítják ezáltal, hogy másutt keresse Isten üzenetét. Azt hangsúlyozzák, hogy kifelé nézzen, ne befelé. Szellemi növekedése megáll, mert a Szent Szellemmel való közössége is lefullad.
A valóságban minden külső irányításnak és ingernek csak arra kellene szolgálnia, hogy megerősítse az Úr hangját, amely az új hívő szellemében szól. Semmi baj sincs a külső információkkal egészen addig, ameddig azok összhangban vannak azzal, amit az illető a belső emberében hall. Ehelyett viszont a hívő azt tanulta, hogy inkább egy kiváló keresztény folyóiratban, felekezete vezetőségében, vagy egy népszerű és tehetséges tanítóban, nem pedig a benne élő Szent Szellemben bízzon.
Elfelejtettük az egyszerű igazságot. Ez a legalapvetőbb újszövetségi alapelv.
„És nem tanítja kiki az ő felebarátját és kiki az ő atyjafiát, mondván: ‘Ismerd meg az Urat’; mert mindnyájan megismernek engem a kicsinytől nagyig.” (Zsidók 8:11.)
Mivel a friss hívőket nem tanítják meg arra, hogy a belső emberükre figyeljenek, a gyülekezetek vétkesek törpe keresztények előállításában, akik képtelenek felismerni, amikor szól Isten.
Jézus mégis azt mondta: „Az én juhaim hallják az én szómat”. Nem azt mondta, hogy a juhai kazettákat hallgatnak vagy könyveket olvasnak, sőt azt sem, hogy igeverseket tanulnak meg, noha ezek mind a keresztény növekedés hasznos összetevői, hanem azt, hogy ismerik az Ő hangját és követik Őt.
Őszintén szólva, minden keresztény hallja Istent, de sokan észre sem veszik, vagy nem hisznek Neki, amikor valóban szól. Mindenféle dolgoktól bedugult a fülünk. Az ördög kiadott egy általános parancsot hallásunk akadályozására, mert tudja, hogy a Szent Szellemmel bensőséges közösségben élő keresztények komoly fenyegetést jelentenek birodalmára nézve. Akik hallják Istent, azok képesekmegismerni a Szellem gondolatait, és imában megismerhetik azt a haditervet, ami felfedi az ellenség taktikáit. Mégsem hibáztathatjuk kizárólag az ördögöt, mert valójában a megfelelő tanítás hiánya lopott meg minket. Vallásos halandzsával helyettesítettük fiatal szellemünk képzését az Úr hangjának rugalmas meghallására.
Még a Zsidó levél írója is így panaszkodik:
„…akiről nekünk sok és nehezen megmagyarázható mondanivalónk van, mivel restek lettetek a hallásra.„ (Zsidók 5:11)
Ebből az következik, hogy jó szellemi füllel születtünk, de nem képeztük és edzettük magunkat arra, hogy figyeljünk a Szent Szellemre, és emiatt restek lettünk a hallásra.
Noha növekedhetünk az Ige ismeretében, ettől szellemi emberünk nem növekszik szükségszerűen. A Bibliára vonatkozó információk nem garantálják a Szellem kijelentését.
A szív keménysége -egy állapot, amiben létezhetsz úgy, hogy még csak nem is tudsz róla…
Valaha úgy gondoltam, hogy a keményszívű emberek Istengyűlölők voltak vagy legalább is lázadtak az Úr ellen. Így vélekedtem mindaddig, amíg az ÚR meg nem mutatta, hogy én is keményszívű vagyok.
Egy találkozóra tartva a repülőn azt a történetet olvastam a Mk 6, 45-52-ben, amikor Jézus tanítványaihoz közelített a vízen. Hatalmas viharban voltak. Kilenc óra elteltével is csupán fél úton jártak a Galilea-i tengeren. Ez az út normal körülmények között két óráig tarthatott. Bajban voltak és küzdöttek az életükért. És ekkor feléjük jött Jézus annak a háborgó elemnek a tetején, ami épp a vesztükre tört. Jézus teljesen ura volt a helyzetnek.
Ez akkora hatással volt rám, hogy letettem a Bibliámat és csak bámultam ki az ablakon. Vastag fehőtakaró húzodott a repülőgép alatt. Képzeletemben azon tűnődtem, hogy milyen lenne meglátni Jézust a felhőkön sétálni. Ez nem nagyobb
lehetetlenség, mint a vizen járó Jézus! Egyszerűen megdöbbentem, ahogy ezen töprengtem.
Tovább olvastam a Mk 6, 51-et és eszrevettem, hogy a tanytványok hasonló módon reagáltak. Az igehely második fele így szól:
„ … ők pedig magukban szerfölött álmélkodnak és csodálkoznak vala.”
Pontosan így éreztem én is. Azt gondoltam, hogy aki valóban belegondolt a csodák özönéba az mind így kell hogy érezzen. Azután elolvastam a következő verset.
„Mert nem okultak a kenyereken, mivelhogy a szívök meg vala keményedve.” (Mk6, 52)
Mintha valaki pofon ütött volna. Először életemben, felismertem, hogy egy csodán való meglepettség, megdöbbenés, vagy csodálkozás a keményszívűség jele. Nahát! Másképpen kifejezve a szíve keménységének a jele ha valaki természet felettinél jobban kötődik az evilági, teremtetthez. E definíció értelmében a szívem kemény volt.
Ez egy három és fél éves útra indított, ami alatt az Urat kutattam. Meg alartam tudni, hogy mi is valójában a keményszívűség, hogy mi
okozza és hogy mivel gyógyítható. Végül életem egyik legfontosabb dolgának bizonyult az, amire az Úr rámutatt.
A szótár a megkeményedett szót úgy definiálja hogy hideg, érzéketlen, érzés nélküli, ellenszegülő, makacs, merev. Ha őszinte vagy magadhoz, akkor egyet kel hogy érts abban, hogy vannak olyan területek az életedben, melyek kapcsán a szíved Isten felé megkeményedett.
Isten úgy teremtett meg bennünket, hogy meg tudjuk keményíteni szívünket és szó szerint be tudjuk zárni a nem kívánatos hatások előtt. Ezt jó dolognak szánta, de mivel nem értettük meg Isten célját ezzel, e jótékony dolog ellenünkre fordult.
A keményszívűségre vonatkozó egyik legjobb példa a Kivonulások könyvében található. A fáraó nem engedte el Izrael gyermekeit Egyiptom földjéről, mint ahogy azt Isten előre megparancsolta. Tizenöt alkalommal fordul el a Kivonulások könyvében, hogy a fáraó szíve megkeményedett. Ez az egyetlen magyarázat arra, hogy miért állt kitartóan ellen a fáraó Istennel szemben, amikor oly
egyértelmű volt, hogy az Úr nála sokkalta hatalmasabb. A megkeményített szív eltompítja az ember felfogó – és értelmező képességét. Ez egyenértékű a szellemi visszamaradottsággal.
Márk evangélium 8,17 –ben Jézus a megkeményedett szív jellemzőiről beszél tanítványainak.
“Jézus pedig észrevévén ezt, monda nékik: Mit tanakodtok, hogy nincsen kenyeretek? Mégsem látjátok-é be és nem értitek-é? Mégis kemény-é a szívetek?”
Szemeitek lévén, nem láttok-é? és füleitek lévén, nem hallotok-é? és nem emlékeztek-é? (Mk 8,17-18)
Ezekben az igékben Jézus a megkeményedett szív tüneteire mutat rá, melyek: 1. nem képes felfogni 2. nem képes megérteni 3. nem lát 4. nem hall és 5. nem képes emlékezni. Mindezek a fogyatékosságok a szellemi világban értendők.
Élt egy ember az ő fiával Észak-Amerika sztyeppéin, egy tanyán, és művelte a földjét. Egyetlen vagyonuk egy ló volt. Ezzel dolgoztak, vagy húzták a kocsit. Az ott élő testvérek időnként meglátogatták egymást. Egyszer elszökött a testvér lova. Jöttek rögtön a testvérek:
– Jaj, szegény testvér, hát ez az egyetlen lovad volt, ez is megszökött, most hogyan fogod művelni a földet? Milyen nagy szerencsétlenség ért téged ezzel!
Azt mondja a testvér: – Hát honnan tudjátok, hogy szerencsétlenség ért engem?
Aztán teltek a napok, megjött a ló, és hozott egy vadlovat magával. Megint jöttek a testvérek, és mondják:
– Hogy neked milyen szerencséd van, testvér! Most már nem egy lovad van, hanem kettő! Most már könnyebben tudsz munkálkodni!
– Mondja a testvér: – Honnan tudjátok, hogy jó ez nekem?
Néhány nap múlva a fia úgy határozott, hogy betöri ezt a vadlovat. Fölült a hátára, de a ló ledobta, és eltörött a fiú lába. Jöttek megint a testvérek:
– Jaj, milyen szerencsétlenség ért, ez az egy fiad van, ennek is eltörött a lába, most egész évben nem fog tudni segíteni, egyedül kell csinálnod mindent!
– Mondja a testvér: – Hát honnan tudjátok, hogy szerencsétlenség ez nekem?
Teltek a napok, jött a fiúhoz két barátja, hogy vadászni hívják őt. de nem tudott elmenni, mert el volt törve a lába.
– Milyen szerencsétlenség, nem tudsz eljönni, vadászni velünk. Elmegyünk akkor ketten.
– És egyik sem tért haza többé… Vagy a vadállatok szaggatták szét, vagy az indiánok ejtették fogságba őket, nem tudni. Jöttek a testvérek:
– Jaj, de jó, hogy eltörött a fiad lába, így életben maradt!
– Ha nem is értjük sokszor az élethelyzeteket, hogy mi miért történik, de akik Istent szeretik, azoknak előbb-utóbb minden javukra válik!
– Az egyik barátjának a felesége gondozta ezt a törött lábú fiatalembert, és egy idő múlva feleségül is vette, mert annak férje meghalt.
Jöttek a testvérek, de már nem szóltak semmit. Gondolták, majd ha eltelik 10 év, akkor majd megmondják, hogy jól járt-e ezzel az asszonnyal.
Nagyon sokszor így vagyunk mi is, amikor nem értjük Isten szándékát. De Isten tudja, mit akar velünk! Olyan Ő, mint egy mérnök, aki előtt ott a terv, és tudja az összefüggéseket. Mi csak a mostani percet látjuk, és a szerint ítélünk. De Isten az egész világot látja, a világ menetét, Isten mindent lát, és éppen ezért másképpen nézi az élet dolgait és a körülményeket, mint mi, mert Isten mindent tud, és mindent ismer! Biztos az, hogyha baj ér, akkor baj van? Egyáltalán nem biztos! Lehet, hogy Isten valami jót akar kihozni belőle! Lehet, hogy Isten megállítani, megfogni akar, valamitől meg akar menteni! Isten a rosszból is jót tud kihozni! Mert Ő nem kedvünkre cselekszik, hanem javunkra! Ha sokszor megadná, amit mi kívánunk, akkor eltérnék, és elhagynánk Őt, és elvesznénk. Akik Istent szeretik, azoknak minden javukra van! Ne felejtsd el, hogy az élet alagútjain, a nehéz napok között Isten fogja a kezedet! És ha Ő fogja, akkor akármilyen sötét, Ő átvisz rajta! Ő jóra fordít mindent! Barátkozzunk meg ezzel a gondolattal, hogy „Akik Istent szeretik, azoknak minden javukra van!” Róma 8.28
A weboldal SÜTIKET használ, amiket SAJNOS nem lehet MEGENNI, de segítenek a lehető legjobb szolgáltatások nyújtásában. Weboldalam további használatával jóváhagyod, hogy sütiket (magyarul cookie-kat) használjak.OkAdatkezelési szabályzat
Hozzászólások mostanában