Úgy érzed magad, mint Sziszifusz, a mitológiai király, akinek büntetésből egy nagy sziklát kellett a hegyoldalon felfelé görgetnie, de mielőtt felért volna, a szikla mindig visszagurult? Tudom, mit érzel. Veled együtt én sem akarok Sziszifusz lenni!
Mi lehet az oka annak, hogy bármennyire is törekszünk felfelé, toljuk magunk előtt a terhet, egyszer csak (néha pont a cél előtt) elfogy az erőnk, és a probléma maga alá temet.
Sziszifuszi munka a hiábavaló, értelmetlen munka. Amikor folyamatos erőfeszítéssel dolgozol, de még sincs semmi eredménye.Veled együtt szeretném megvizsgálni a jelenséget több részen keresztül.
Ma foglalkozzunk a HEGGYEL!
• Mindannyian haladunk valamerre, az irányt te szabod meg.
Meg kell vizsgálni, hol vagy, és merre tartasz. Rajta vagy a sínen?
Ne másokhoz viszonyítsd az életed, hanem saját magadhoz!
A képességeidhez és a lehetőségeidhez képest megfelelően haladsz?
Jó irányba tartasz?
A jó irány FELFELÉ van!
Felfelé visz az okos ember életútja, hogy elkerülje az alvilágot odalenn! (Példabeszédek könyve 15:24)
Sík mezőn sétálni kényelmesebb, mint hegyet mászni, ez nem vitás. Hajlamosak vagyunk a könnyű utat választani, de ha pozitív eredményt szeretnénk elérni bármilyen területen az életben, akkor az erőfeszítést és az áldozatot nem ússzuk meg.
• Vizsgáld meg a hegyedet!
• Mennyire meredek?
• Lehet, hogy lejtő?
• Vagy inkább függőleges fal?
Senki nem mondta, hogy egy ugrással el lehet érni a célt. Nem is biztos, hogy egyhamar odaérsz. A legfontosabb, hogy felfelé menj, akkor is, ha elesel. Ilyenkor állj fel!
• Tűzz ki reális, felfelé (előre vivő) célokat!
• Ne legyen túl meredek a hegy, de érezd, hogy küzdened kell, így jobban fogod értékelni az elért eredményt!
• Biztos, hogy a megfelelő hegyet mászod meg?
Éljenek a sikerkönyvek és a sikerreceptek! Én csak úgy falom őket. Oké, elismerem, néha átlátszó és harmatgyenge művekkel is találkoztam már. Különösen az idegesít, amikor már 30 oldalt elolvastam, és még mindig nem tudom, mitől döglik a légy, annyi a felesleges rizsa. Minden jó lenne, ha csak a lényeget mondanák el 1-2 sikertörténettel fűszerezve, de akkor tényleg ki fizetne több ezer forintot 10 oldalas könyvekre.
Pont most hallgattam egy sikerelőadást (azért is megosztom): „Miért csak az emberek 3%-a valósítja meg álmait?” Hiába a legjobb tréning, a legjobb anyag a „tuti” sikerreceptekkel, ha csak legyintesz rá, lekicsinyled ahelyett, hogy kipróbálnád! Sok könyvön csak végigrobogtam, amelyeket most újra előveszek, és szépen megállok, jegyzetelek, és megcsinálom a feladatokat. Hidd el, új világok nyílnak meg, „hogyha végigcsinálják a gyakorlatokat, betartják a protokollt, eljárják az esőtáncot, ha kitöltik az űrlapokat…” Ez primitívnek tűnik, de az emberi elme is primitív (amellett, hogy hihetetlenül bonyolult), minél többet hall valamit, annál jobban elhiszi azt. Hinni pedig kell. Sokan csak a kifogást keresik mindenben, ahelyett, hogy megtennék a megfelelő lépéseket. Mert hiába a sikerkönyv, az álom, ha nem teszed meg a megfelelő lépést. A Kánaán tényleg nem rögtön jön el, de legalább arra induljunk el, ne az ellenkező irányba!
A sikerreceptek jók kiindulási alapnak. Léteznek olyan receptes könyvek, amelyek azt is elmondják, hogy mivel helyettesítheted a hiányzó hozzávalókat. Ha sok receptes könyvet olvasol, és FŐZÖL belőle (vagyis gyakorlatba ülteted a leírtakat), akkor előbb-utóbb rájössz arra, hogy neked mi vált be, és önállóan is megtanulsz alkotni. Eljutsz oda, hogy a kész recepteket már csak ihletadónak használod, mivel ránézésre meg tudod állapítani, hogy illik-e az ízlésvilágodhoz, min módosítanál. A nagyon bátrak – mint én, és ettől szenved néha a család – megfőzik azokat az ételeket, amelyeknek a receptjében igen bizarr hozzávalókat párosítanak össze, és meglepően jó eredmény születik, vagy ha nem, akkor új élménnyel gazdagodtunk.
Szerintem mindenkitől lehet tanulni, ha mást nem, akkor azt, mit hogy NE csináljunk!
Tök jó, hogy van egy olyan barátnőm, aki teljesen más mint én, máshogy látja a világot, és nem sajnál ennek hangot adni. Mindig nagyon várom az írásait és a véleményét. Természetesen nem értek vele egyet most sem, de erről majd a következő bejegyzésben írok! Múlt heti témánk az önmegvalósítás volt. Mit gondol erről a Szociológus?
Fügedi Beáta: Az önmegvalósítás margójára
Sosem szerettem a sikerkönyveket, mert propaganda szagúak. Azért sem, mert azt a téves illúziót keltik az emberben, hogyha végigcsinálják a gyakorlatokat, betartják a protokollt, eljárják az esőtáncot, ha kitöltik az űrlapokat és a megfelelő ablaknál benyújtják őket, akkor eljő a kánaán, elérik az áhított sikert, önmegvalósulnak, dőlni fog a pénz és az elismerés, és minden szépben és jóban részük lehet, amit e materialista szemléletű nyugati típusú (emancipált!) fogyasztói társadalom nagyszerű eredménynek tekint ez egyén életében.
Ezek a könyvek egyszerű receptet adnak arra, mit kell tennünk. Töltsd ki a táblázatot, és ismerd meg önmagad! (Látszik, hogy Freud, vagy a görögök még nem ismerték a táblázatokat.) Így már tudod, mi van benned, szóval tegyél hozzá fél kg kemény munkát, 10 dkg bizalmat, 5 dkg kedvességet, végy ki a szekrényből egy tiszta (alig használt) ötletet, csomagold bele a hozzávalókat, és várj türelemmel, amíg megkel! Ha kész, gyújtsd be a sparheltet, és tedd be sülni! Pakold a fát szorgalmasan, közben mondogasd a megfelelő varázsigét, és meglátod, kisül a friss, ropogós siker! Ha valami nincs otthon, ne szégyelld, indulj érte a boltba tüstént!
Igen, valóban, a recept egyszerű, és jól működik. HA: adottak a feltételek. De mi van, ha te
Szibériában élsz, és a legközelebbi bolt több száz kilométerre van?
A sikerkönyvek nincs apró betűs rész, és nem tájékoztatnak arról, hogy az önmegvalósítás rögös útjain gyakran találkozunk majd olyan helyzetekkel is, amikkel nincs mit tenni. Mit tegyek, ha molyos a liszt? Ha nem kel meg a tészta? Ha befüstöl a konyhába a sparhelt?
Egy barátom egyszer elhatározta, hogy önmegvalósítja magát a munkája terén, mert elégedetlen a helyzetével. Mivel igen ügyes és talpra esett, e felől nem volt kétségem. Az új projecthez be szeretett volna iratkozni egy főiskolára. Heteken keresztül teljesen biztos volt benne, hogy először életében pontosan tudja mit akar. Már tudta, hogyan fogja megszervezni az idejét (mivel családja van, ez nem feltétlenül a legegyszerűbb feladat), miről fog szólni a szakdolgozata, és mi lesz az az újszerű (valóban az volt!) ötlet, amit kivitelez, ha meglesz a végzettsége. Igen jól hangzott a terv. Aztán nekilátott. Mivel már volt egy diplomája, a jelenlegi törvényi szabályozások miatt csak a költségtérítéses képzés jöhetett szóba. Megnézte a felvételi tájékoztatót, ahol kiderült, hogy az általa választott képzés ára olyan irreálisan magas, amit nem tudott, és nem is akart vállalni.
Egy grafikus ismerősöm mondta egyszer, hogy amikor pályát választott, eszébe nem jutott, hogy napokon át éjfelekig matricákat fog vagdosni. Mert az ügyfél számára az anyagot bizony nem csak meg kell tervezni, de le is kell gyártani. Ha nem, máshol rendel. Biztosan mindenkinek van olyan barátja, aki az emberi hülyeség, pénzéhség, vagy nemtörődömség miatt nem boldogul a szakmájában. Mit tegyen? Váltson szemléletet? Legyen ő is kókler, ahelyett, hogy lelkiismeretes marad? Vagy olyan embert, aki azért nem dogozik szívesen, miután önmegvalósult, mert elege van abból, hogy a fogyasztó társadalom által termelt egyszer használatos dolgokkal kell foglalkoznia. Ahol 2 hónapot bír ki a lábunkon egy cipő, és 1 évet se egy telefon. Igen, a márkás is. Igen, a fogyasztónak joga van az ő fejét ütni vele. Pláne, ha az áfacsaló.hu-n vagy az alibabán olcsóbb is. Vagy olyan embert akinek bejött az élet? Sikeres, jól keres, elismert. Közben a teljesítménykényszer, a presszió és a szoros határidők mellett alig van élete. Vagy egészsége.
Képzeljünk el egy sikerkönyvet, amiben le vannak írva az ilyen buktatók! Nem lenne túl sikeres… Talán elég lenne, ha csak annyit írnának, amennyiben megfogadod a tanácsokat és végig csinálod a gyakorlatokat, akkor TE megteszel minden tőled telhetőt, és akkor TALÁN nyílik rá esélyed, hogy úgy érezd: SIKERÜLT. De ha nem is érzed a sikert, azt mindenképpen megtapasztalhatod, hogy könnyebbé válik az életed. És megkapod az esélyt arra, hogy elégedett legyél az életeddel, és arra hogy legyenek boldog pillanataid. Megvennéd a könyvet akkor is, ha ez állna benne? Vagy nem üzlet az őszinteség? Van rá vevő?
Eredetileg videó üzenetnek szántam a mostani – Félek felvenni a telefont című – írásomat, csak félek, hogy mi lesz, ha meglátják, hogy hogy nézek ki, leégetem magam, rendetlenség van, piszkos a fal… Nem. Igazából időt akartam megspórolni, de a Java alkalmazást frissíteni kell, ami tovább tart, mintha legépelném az üzenetet.
Egy őszinte vallomás
Szóval, jó pár éve rettegtem attól, hogy mi lesz akkor, ha a főbérlő felhív, és kiderül, hogy nem fizettem be a rezsiszámlákat. Ez még Budapesten volt. Az albérleti díjat mindig időben odaadtam. Becsületes képemet látva szegény főbérlőm nem is sejtette, hogy a számláim csak halmozódnak – halmozódnak elrejtve egy doboz mélyén. Úgy alakult az életem, hogy a kisbabámmal egyedül maradtam az albérletben, apám meghalt, és a GYED lett az egyedüli forrásom, na meg a családi. Nem akarok senkit hibáztatni, mivel korábban nem figyeltem a villogó sárga fényekre, vak voltam, és szerelmes, a tényeket pedig eltakarta a lila köd.
El akartam költözni, de nem akartam adósságot hagyni a hátam mögött. „Jóakaróim” azt mondták:
Ne fizessél semmit, csak költözzél el, úgysem tudja rajtad behajtani a tartozást senki. A te helyzetedben ez érthető!
Tudtam, hogy ezt nem tehetem, már így is rémálmok gyötörtek. Ha megláttam a kijelzőn a főbérlőm nevét, idegesen kinyomtam.
Aztán egyszer csak eszembe jutott az üldözéses álom, amelyet már elmeséltem korábban.
MEGVILÁGOSODTAM!
Az én ellenségem, aki üldözött a tartozással szembeni félelem volt, valamint az, hogy ezt el merjem mondani. Tudtam, hogy nem menekülhetek mindig, mert egyszer úgyis elkapnak.
Hogy győzhetek?
Ha szembefordulok az ellenséggel.
Kinyitottam a titkos dobozomat, elővettem és rendbe raktam az összes számlát, majd elkezdtem összeadni a számokat. Majdnem lehidaltam: a 27 négyzetméteres kulipintyóra kb. 300 ezer forint tartozás jött ki.
Most mi lesz? 70 ezer forintos GYED-ből hogy fogom mindezt kifizetni?
Nekiültem, és kidolgoztam egy stratégiát:
Elmegyek dolgozni, lesz egy jó kis jövedelmem.
Kapok családi pótlékot és GYEST.
Ennyiből élek meg.
Ennyit tudok tartozásba törleszteni.
Így is egy évig kell majd törlesztenem. Egy kicsit megnyugodtam.
Eldöntöttem: Nem félek felvenni a telefont!
Majd egy nagyon bátor lépésre szántam el magam:
Felhívtam a főbérlőt.
Kértem, hogy jöjjön el. Mindent elmondtam neki őszintén. Csak pislogott, mint béka a kocsonyában. Nem tudom, min lepődött meg jobban: azon, hogy mennyivel tartozom, vagy azon, hogy meg akarom adni a tartozásomat!
A történet folytatása még csodálatosabb, azt majd később írom le. A vége hepiend, mivel tényleg mindent kifizettem.
Amitől legjobban rettegsz, azzal kell szembefordulnod!
Töltsd ki a LEGYŐZÖM A FÉLELMEIMET feladatlapot! Ezzel megteszed az első lépést a félelmeiddel szemben!
Már régen eldöntöttem, hogy legyőzöm a félelmeimet. Sok mindent sikerült már feldolgoznom, van még pár dolog, amit nem (autóvezetés, félelem a békára taposástól).
A célok kitűzéséhez és a problémák megoldásához nagyon jó módszer, ha primitívnek tűnő kérdéseket teszünk fel, majd pedig megpróbálunk azokra válaszolni. Ez nem is olyan egyszerű. Bármilyen hihetetlen, de még mindig működik az a jól bevált módszer, hogy előveszünk egy papírt és egy ceruzát, és elkezdjük minél pontosabban megfogalmazni azokat a gondolatokat, amelyek csak ködösen léteznek a fejünkben, és amelyek nagyon sokat segíthetnek abban, hogy tisztább képet kapjunk önmagunkról, a céljainkról és a jelenlegi helyzetünkről.
Aki megnézte már a „Létezik valódi változás?” című videót, az bizonyára emlékszik arra, amikor a pszichológus azt magyarázza, hogyha el akarunk jutni valahova, ahhoz fontos ismerni a jelenlegi helyzetünket, és a célt is.
Mivel a heti témánk a „félelem” jegyében telik, ezért készítettem egy tök jó hat oldalashárom feladatból álló feladatlapot: LEGYŐZÖM A FÉLELMEIMET címmel. Ebben felmérheted, hogy:
hol vagy most, azaz milyen félelmekkel kell szembenézned
mit szeretnél elérni, azaz mi vár rád, ha sikerül célbaérned
mi lesz a te első lépésed – amelyhez most én adok egy mankót.
Érdemes nekifeküdni. Szájbarágós stílusban írtam, félig helyetted dolgoztam. Ami nem tetszik, azt kitörlöd, vagy kiegészíted. Nem kell kinyomtatni, csak ha akarod, mert nem PDF. Én nem vagyok híve a nyomtatni valóknak, talán azért is mert kifogyott a festékkazettánk, és mert utálok kézzel írni. A feladatlapokat a LETÖLTÉSEK menüpontban találhatod.
A „Legyőzöm a félelmeimet” letöltéséhez csak az antikaotika hírlevélre feliratkozóknak van jogosultságuk. Amennyiben ma feliratkozol, , amelyet a pénteki hírlevélben megkapod a belépési kódot, és hozzáférhetsz a dokumentumhoz.
Holnap megy a hírlevél, bár a munka most kicsit nehézkesebb, mert mind a három gyerek beteg, és itthon van! Ezért valószínű, hogy csak este tudom elküldeni. Feliratkozni a jobboldali oldalsávban tudsz (+jellel nyílik a jobb felső sarokban), vagy a honlap lábrészében.
A weboldal SÜTIKET használ, amiket SAJNOS nem lehet MEGENNI, de segítenek a lehető legjobb szolgáltatások nyújtásában. Weboldalam további használatával jóváhagyod, hogy sütiket (magyarul cookie-kat) használjak.
Hozzászólások mostanában