Szerző: antikaotika | ápr 7, 2015
Szerencsétlenség vagy szerencse?
Élt egy ember az ő fiával Észak-Amerika sztyeppéin, egy tanyán, és művelte a földjét. Egyetlen vagyonuk egy ló volt. Ezzel dolgoztak, vagy húzták a kocsit. Az ott élő testvérek időnként meglátogatták egymást. Egyszer elszökött a testvér lova. Jöttek rögtön a testvérek:
– Jaj, szegény testvér, hát ez az egyetlen lovad volt, ez is megszökött, most hogyan fogod művelni a földet? Milyen nagy szerencsétlenség ért téged ezzel!
Azt mondja a testvér: – Hát honnan tudjátok, hogy szerencsétlenség ért engem?
Aztán teltek a napok, megjött a ló, és hozott egy vadlovat magával. Megint jöttek a testvérek, és mondják:
– Hogy neked milyen szerencséd van, testvér! Most már nem egy lovad van, hanem kettő! Most már könnyebben tudsz munkálkodni!
– Mondja a testvér: – Honnan tudjátok, hogy jó ez nekem?
Néhány nap múlva a fia úgy határozott, hogy betöri ezt a vadlovat. Fölült a hátára, de a ló ledobta, és eltörött a fiú lába. Jöttek megint a testvérek:
– Jaj, milyen szerencsétlenség ért, ez az egy fiad van, ennek is eltörött a lába, most egész évben nem fog tudni segíteni, egyedül kell csinálnod mindent!
– Mondja a testvér: – Hát honnan tudjátok, hogy szerencsétlenség ez nekem?
Teltek a napok, jött a fiúhoz két barátja, hogy vadászni hívják őt. de nem tudott elmenni, mert el volt törve a lába.
– Milyen szerencsétlenség, nem tudsz eljönni, vadászni velünk. Elmegyünk akkor ketten.
– És egyik sem tért haza többé… Vagy a vadállatok szaggatták szét, vagy az indiánok ejtették fogságba őket, nem tudni. Jöttek a testvérek:
– Jaj, de jó, hogy eltörött a fiad lába, így életben maradt!
– Ha nem is értjük sokszor az élethelyzeteket, hogy mi miért történik, de akik Istent szeretik, azoknak előbb-utóbb minden javukra válik!
– Az egyik barátjának a felesége gondozta ezt a törött lábú fiatalembert, és egy idő múlva feleségül is vette, mert annak férje meghalt.
Jöttek a testvérek, de már nem szóltak semmit. Gondolták, majd ha eltelik 10 év, akkor majd megmondják, hogy jól járt-e ezzel az asszonnyal.
Nagyon sokszor így vagyunk mi is, amikor nem értjük Isten szándékát. De Isten tudja, mit akar velünk! Olyan Ő, mint egy mérnök, aki előtt ott a terv, és tudja az összefüggéseket. Mi csak a mostani percet látjuk, és a szerint ítélünk. De Isten az egész világot látja, a világ menetét, Isten mindent lát, és éppen ezért másképpen nézi az élet dolgait és a körülményeket, mint mi, mert Isten mindent tud, és mindent ismer! Biztos az, hogyha baj ér, akkor baj van? Egyáltalán nem biztos! Lehet, hogy Isten valami jót akar kihozni belőle! Lehet, hogy Isten megállítani, megfogni akar, valamitől meg akar menteni! Isten a rosszból is jót tud kihozni! Mert Ő nem kedvünkre cselekszik, hanem javunkra! Ha sokszor megadná, amit mi kívánunk, akkor eltérnék, és elhagynánk Őt, és elvesznénk. Akik Istent szeretik, azoknak minden javukra van! Ne felejtsd el, hogy az élet alagútjain, a nehéz napok között Isten fogja a kezedet! És ha Ő fogja, akkor akármilyen sötét, Ő átvisz rajta! Ő jóra fordít mindent! Barátkozzunk meg ezzel a gondolattal, hogy „Akik Istent szeretik, azoknak minden javukra van!” Róma 8.28
Forrás: http://biblia.network.hu/
Hallgasd meg Jób próbatételének tanulságait Kiss József tolmácsolásában!
Antal-Pap Judit
Ha nem akarsz lemaradni, KATTINTS IDE!
Szerző: antikaotika | ápr 4, 2015
Az internet hátrányai – a sekélyesek kora
Hogyan formálja át az internet az agyunkat?
Leülnél könyvet olvasni, de még mielőtt kinyitnád, eszedbe jut, hogy másfél órája nem csekkoltad az e-mailjeidet. Ha már ott vagy a laptop előtt, belenézel még a hírekbe, miközben csengetve érkezik a jelzés, hogy egyik ismerősöd lájkolta legutóbbi posztodat a Facebookon. Persze erre illik visszaküldeni legalább egy szmájlit, miközben az idővonaladon felbukkan a napi top vicces összeállítás, „ha csak egy klipet nézel meg, ez legyen” kommenttel. A YouTube videó mellett jobboldalt még további személyre szabott klipajánlatok tűnnek fel, legalább egybe muszáj belenézni. A hosszúra nyúlt körútnak a telefon SMS-jelzése vet véget, innen a navigálás az okostelefonra vált. A kiszemelt könyv ott hever a kanapén, reménytelenül, vesztesen. Előfordult már ilyen veled is?
„Az elmúlt néhány évben az a kellemetlen érzésem támadt, hogy valaki vagy valami megbabrálta az agyamat, átstrukturálta a neurális hálózatot, és átprogramozta a memóriát. Amennyire meg tudom állapítani, nem butulok, de az agyam változik. Már nem úgy gondolkodom, mint régen. Ezt leginkább akkor érzem, amikor olvasok. Valaha könnyedén el tudtam merülni egy könyvben vagy egy hosszabb cikkben. Elmémet magával ragadta a fordulatos elbeszélés vagy a jól felépített érvelés, és órákon át tudtam hosszas prózai szövegeket olvasni. Ez most már ritkán fordul elő. Manapság már egy-két oldal után kezd elkalandozni a figyelmem. Türelmetlen leszek, elveszítem a fonalat, és inkább valami más tennivaló után nézek. Úgy érzem, mindig erőszakosan kell a konok agyamat visszaráncigálni az olvasnivalóhoz. Az elmélyült olvasás, amely egykor oly természetes volt, kínlódássá változott” – írja Nicholas Carr Hogyan változtatja meg az internet az agyunkat? A sekélyesek kora című, most magyarul is megjelent könyvében. Az alapmű eredetileg 2010-ben íródott, de az akkori amerikai állapotok némi optimizmussal megfeleltethetők a 2015-ös hazai szokásoknak.
Amikor Carr rácsodálkozik a magán észlelt változásokra, sokunk tapasztalatát fogalmazza meg. Nem azt mondja, hogy ami a digitális környezetünk hatására történt, az rossz, csak annyit állít, hogy a változások sokkal mélyebben érintenek bennünket, mintsem gondoljuk. „Ki sem tudom számolni, hány órát vagy liter benzint spórolt meg már nekem az internet. Banki ügyeimet és beszerzéseimet is többnyire online intézem, böngésző segítségével fizetem ki a számláimat, jegyzem elő a találkozóimat, foglalom le a repülőjegyemet és a szállodai szobát, hosszabbítom meg a jogosítványomat. De még amikor éppen nem dolgozom, akkori is sokszor fürkészem a web adatrengetegét: e-maileket olvasok és írok, átfutom a főcímeket és a blogbejegyzéseket, követem, ahogy mások frissítik állapotukat a Facebookon, videókat nézek, zenét töltök le, vagy egész egyszerűen csak sodródom linkről linkre.”
Google-memória…
Az eredeti cikket ide kattintva olvashatod tovább: Az internet hátrányai – a sekélyesek kora
Forrás: hetek.hu
Érdemes elolvasni:
Ki kapcsolta ki az agyamat?
Kütyüfüggő csendes generáció
Szerző: antikaotika | márc 31, 2015
Az aggodalom megbetegít
A stressz és a túlzott aggódás fizikailag is megbetegíthet. A hosszú ideig fennálló negatív stresszhatások, ha azokat nem képes az ember kezelni, komoly betegségsorozat elindítói lehetnek. Idővel súlyos testi és lelki problémákat okozhatnak, amely rossz esetben az élet megrövidüléséhez is vezethet.
A stressz biológiai szempontból egy fenyegető helyzetre bekövetkező élettani válasz, de napjainkban inkább a szociális térben megjelenő fenyegetettségről van szó. Ez lehet a családi miliőben megjelenő pszichoszociális stressz vagy a munkahelyen kialakuló egzisztenciális stressz.
A stressznek két nagy fajtája van, az akut és a krónikus – mondta el a Heti Válasz Online-nak Dr. Hidasi Zoltán PhD neurológus, pszichiáter. Az akut stressz egy nagyobb, súlyosabb lelki megrázkódtatás következménye, míg a krónikus stressz hosszabb időn keresztül, heteken vagy akár éveken át tartó, de többnyire enyhe vagy hullámzó intenzitású. Az egészségre mindkettő veszélyes lehet, de a hétköznapokban egyértelműen a krónikus stressz okoz gyakoribb problémákat.
Az akut, rövid ideig tartó nagy megterhelés is okozhat lelki és testi tüneteket. Lelki tünet lehet a hirtelen fellépő stresszre, ijesztő helyzetre adott túlzott reakció és a poszttraumás stressz, amikor egy komoly megrázkódtatás után az érintett újra meg újra átéli a traumát. Akut stressz hatása alatt testi szövődmények is kialakulhatnak. Erre utalnak olyan közmondások, hétköznapi kifejezések, mint a megüt a guta, szívinfarktust kapok tőle vagy felmegy tőle a vérnyomásom. Ezek igazak orvosi értelemben is, hiszen valóban okozhat a stressz vérnyomásproblémákat, cerebrovaszkuláris (agyi ér eredetű) vagy kardiovaszkuláris (szív- és érrendszeri) betegségeket. Nehéz azt megbecsülni, hogy hány embert fenyeget a szívinfarktus a folyamatos stresszhelyzetek miatt, egy régebben készült, INTERHEART tanulmány elemzése szerint a bekövetkező szívinfarktusok 20-30 százaléka mögött húzódhat meg lelki stressz. A stressz a dohányzásnál alacsonyabb, de a magasvérnyomás-betegséggel és az elhízással nagyjából azonos mértékű rizikótényezőnek számít a szívinfarktus tekintetében.
Sokszor nagyon nehéz megtalálni az összefüggést a krónikus stressz és a különböző panaszok között – mondta Dr. Hidasi Zoltán. Itt is el kell különíteni a testi és a lelki szövődményeket. A lelki része elsősorban hangulati esendőségben, alvászavarban, döntéshozatali nehézségekben nyilvánulhat meg, de jellemező az elvégzendő feladatok miatti állandó aggodalom vagy a depresszió is. A testi panaszokat is nagyon nehéz nyomon követni. Ezzel foglalkozik a pszichoszomatika tudománya: valós testi panaszokat okozó betegségekkel, amelyeknek a hátterében többek között lelki okok, elsősorban krónikusan fennálló stressz áll. A pontos diagnózishoz és kezeléshez általában több orvosi szakág összefogása szükséges.
Számos krónikus stressz, depressziós szorongás okozta testi megbetegedés létezik, ilyen lehet a ….
Az eredeti cikket itt olvashatod tovább: Az aggodalom megbetegít
Forrás: valasz.hu
Szerző: antikaotika | márc 24, 2015
A ’80-as évek frizurái
Aki még nem élt a ’80-as években, az is jót szórakozhat Pink Zebra összeállításán. Nézd meg a blogján a ’80-as évek frizuráit!
Ha nosztalgiázni szeretnél, vagy csak kíváncsi vagy, további bejegyzéseiben azt is láthatod, hogy mit ettünk, mivel játszottunk, illetve hogy nézett ki a konyhánk és a fürdőszobánk a ’80-as években.
A folytatást olvasd az eredeti cikkben: ’80-as évek frizurái
Forrás: Pink Zebra
Ha nem akarsz lemaradni, KATTINTS IDE!
A témához kapcsolódik:
A 80-as évek gyerekei – Nézd meg a videót!
Hozzászólások mostanában