„Csendes” generációként jellemzik a mai 15—29 éves korosztályt a Magyar Ifjúság 2012 kutatói. Olyan nemzedékként, amely elfogadja szülei értékrendjét, nincsenek világmegváltó tervei, meglehetősen passzív és apolitikus, otthonülő típus. A hazai régiók összehasonlításában még a legaktívabb, legönállóbb életformát az észak-dunántúli fiatalok képviselik – többek között ez derül ki a Magyar Ifjúság 2012 című kutatás harmadik, frissen bemutatott tanulmánykötetéből.
„A média által közvetített pörgős, bulizós ifjúságkép messze áll a valóságtól, megjegyzem, a fiataloknak ez a mind passzívabbá, képernyőcentrikussá váló életformája világtrend is egyben” – véli Székely Levente, a Magyar Ifjúság 2012 kutatásvezetője. Az országos felméréssorozat legutóbbi adatait feldolgozó harmadik kötetet a héten mutatták be: ez regionális összehasonlításban vizsgálja a hazai 15–29 éves korosztály élethelyzetét és problémáit.
Az ifjúságkutatók „csendes generációnak” nevezik a korosztályt, utalva a háború utáni, amerikai csendes nemzedékre, melyet konformitás, hagyományos értékrend, ugyanakkor a társadalmi intézmények iránti óriási bizalom jellemzett. Ez ma egyáltalán nem jellemző: apolitikusság, vallástalanság és csekély szervezett aktivitás jellemzi az „internetes generációt”. Az ideológiai értékválasztásoknál leginkább középre húzó, semleges vagy tartózkodó válaszokat adnak. Az egyik fiatal kutató szerint egy letűnt korszak szervezőelveit próbáljuk ráerőltetni a mai viszonyokra.
Székely Levente leszögezte, hogy a mai tizen- és huszonévesek életének három jellegzetes vonása van: a konformitás, az általános bizonytalanság és a passzivitás. Elődeikkel ellentétben nincsenek világmegváltó terveik, nem akarják felforgatni a társadalmi berendezkedést, és elfogadják szüleik életfelfogását. Másrészt nagyon nagy bizonytalanság és céltalanság jellemzi ezt a generációt, mivel a körülmények is változékonyak, a jövő kiszámíthatatlan. „Emiatt egyre nehezebben köteleződnek el, csökken a házasságok aránya, a gyermekvállalás, s a rengeteg bizonytalanság egy rendezettség utáni vágyat szül bennük” – tette hozzá a kutatásvezető.
A fiatalok ma később és ritkábban létesítenek együtt élő párkapcsolatot, mint elődeik, a 25–29 évesek 40 százaléka még soha nem élt párkapcsolatban. A megkérdezettek közel 20 százaléka bizonytalan a családalapítást illetően, s a házasságkötés kitolódott, a kutatók szerint már nem is az ifjúsági korosztály sajátja. A szerfogyasztás stagnál (legalább szerencsére nem növekszik): a 15–29 évesek kétharmada soha nem dohányzott, kilenctizedük – bevallása szerint – nem drogozott. A válaszadók negyedének azonban nincsenek barátai.
Ma a győztes Ábrahámról és Jézus tanításainak összefoglalásáról, azaz Isten Országa alkotmányának további passzusairól olvashatunk. Keresztény körökben szinte közhelynek számít az, hogy mi Ábrahám áldását örököltük. De mire mondjuk ezt, mire alapozzuk ezt a kijelentést? Arra, hogy a Galata levél 3,13-14-ben ez áll: “Krisztus váltott meg minket a törvény átkától, átokká levén érettünk; mert meg van írva: Átkozott minden, a ki fán függ: Hogy az Ábrahám áldása Krisztus Jézusban legyen a pogányokon, hogy a Szellem ígéretét elnyerjük hit által.” De mi ez az Ábrahám áldása? Mit ígért Isten Ábrahámnak? Az 1 Mózes 12,2-3-ban ezt olvassuk: “Én pedig nagy nemzetté teszlek, és megáldalak, nevedet naggyá teszem, sőt, áldássá teszlek téged!”
Később kijelenti, hogy Ő maga jelent pajzsot Ábrahám számára. Ezt a pajzsot se középkori pajzsként képzeljük el, hanem inkább egyfajta szellemi energiapajzsként, ami messze túlmutat a természetes világon. Ugyanígy, a “megáldalak” mai nyelvre fordítva annyit tesz, hogy “sikeressé teszlek”.
Így is lett: nem sokkal később Ábrahám az éhínség miatt Egyiptomba menekül és a fáraó elhalmozza őt ajándékokkal – anélkül, hogy ő ezért bármit is tett volna. A fáraó a Szentírás tanúsága szerint juhokat, kecskéket, marhákat, szamarakat, tevéket, rabszolgákat és rabszolganőket ajándékozott neki – ezek mai nyelvre fordítva ingatlanok, befektetések, részvények, nemesfémek stb. A lényeg, hogy a kor standardjai szerint komoly vagyontárgyakkal halmozta el Ábrahámot.
Később, Bétel felé tartva már ezt olvassuk róla: Ábrám ekkorra már nagyon meggazdagodott: rengeteg állata, ezüstje és aranya volt. Ezután elérkezünk a mai részhez, amikor is az öt királyt leverő Kedorláómer felett arat győzelmet. Ekkor nem kevesebb mint 318 hadrafogható férfit sorakoztatott fel, akik már mind az ő szolgálatában születtek – mondhatjuk azt, hogy 318 alkalmazottja volt. Most ismét kanyarodjunk vissza a jelenbe: ha ma valakinek rengeteg aranya és ezüstje és 318 alkalmazottja van, minek mondjuk? Gazdag embernek, nem? És ez ellenkezik a Biblia és az Újszövetség tanításaival, nem? Egyáltalán nem! Isten éppen ezt jelenti ki Pálon keresztül, hogy a többi, Ábrahámnak tett ígéret mellett ez is a miénk! Nem az áldás, nem a siker, nem pénz minden rossz gyökere, hanem a pénz szerelme. Azt is szokták mondani, hogy addig nincs semmi probléma, amíg valakinek csak a zsebében van a pénz és nincs a szívében.
A következő két cikket a Szociológus küldte át egyik nap. Az írások hőse: Oravecz Nóra volt, aki bloggerként jelentős rajongótábort tudhat maga mögött. Lehet szeretni, gyűlölni, de fiatal kora ellenére megkerülhetetlen tényezővé vált a magyarországi internetközösség világában. Mint minden dolgot az életben, a köré épült kultuszt is érdemes több oldalról megvizsgálni. Ez nekem is tanúságos volt. Én a cikkekkel szemben megpróbálok semlegesen viszonyulni az Oravecz Nóra jelenséghez, de ismerve magamat, ez nem fog sikerülni. Majd a végén megírom, hogy mit gondolok.
Fügedi Beáta üzenete:
Olvass bele, milyen nézőpontjai vannak a sikernek! Az alábbi két cikk egy sikertörténetet mutat be – két különböző nézőpontból.
Vitaindítóként a következő kérdésekre keressük a válaszokat: Hogyan látjuk magunkat? Hogyan látnak bennünket mások? Kell-e foglalkoznunk mások véleményével? Ha igen, akkor kikével? Van-e szükség önkritikára a sikerhez?
1.)Oravecz Nóra: „Azt tehetem, amit érzek”
Nem oly rég működtetett egy álmokat teljesítő oldalt. Akkor keresett meg, mert egy fiatal lány velem szeretett volna beszélgetni. Nem mondtam nemet, így aztán előbb ismertem meg őt, mint az írásait. Nem sokkal később már egy előadását hallgathattam meg a sikere receptjéről. És csak ámultam, hogy 24 évesen milyen biztosan és magabiztosan szárnyal. 93 ezer követője van a Facebookon, miközben kőkemény kritikák próbálják kedvét szegni. De úgy tűnik, nem lehet.
Itt ülünk egy belvárosi szálloda halljában, ahol finom sütiket eszegetsz, és közben dolgozol. Nem csíped meg néha magad, hogy honnan hova jutottál?
Még mindig fura felfogni. Minden áldott este hálát adok mindazért, ami történik velem. Nem is reméltem volna négy évvel ezelőtt.
Sokszor fogalmazol úgy, hogy az „álmodat éled”. Mit jelent ez?
Amikor az ember cseperedik, elképzeli, milyen életet szeretne majd, ha felnő. Hasonlót, mint a szüleié, vagy épp egészen mást. Te elvágyódtál Vizslásról, a faluból?
Azt tudtam, hogy más életet szeretnék. Éreztem, hogy van bennem valami, amit ki kell hozni magamból. Nem a díszletek zavartak, inkább anyagi biztonságra vágytam. Láttam a szüleimen, ahogy hónapról hónapra éltek, mennyit idegeskedtek. Ezt nagyon nem akartam. Szerettem volna utazni, világot látni. Mi soha nem voltunk nyaralni. Emlékszem, mennyit dicsekedtek az osztálytársaim a nyaralásaikról, én pedig csak a nagyszüleimhez jutottam el… De utólag így volt jó, mert ezáltal erős családi minta él bennem. Sok ismerősöm van, akik jó anyagi körülmények között éltek, de alig figyeltek rájuk. Mi jártuk az erdőt, bicikliztünk, sportoltunk, bográcsoztunk – nagyon összetartott a család.
Adott egy 24 éves hiperaktív lány, aki közhelyekkel szétmaratott, émelyítően egyszerű, az összefüggéstelenséget is bátran vállaló mondataira felhúzott egy tökéletes brandet. Több tízezer követője van, megvásárolhatjuk az idézeteivel ellátott párnahuzatot és iPhone-tokot, és természetesen írt egy regényt is. Hogyan adjuk el a semmit? Megpróbáltuk megfejteni az Oravecz Nóra-jelenséget.
Kapcsoljuk be az ünnepi alkalmakra fenntartott instant Coelho-generátorunkat, a kapott mondatról hámozzuk le a kínossá misztifikált, szentimentális héjat, dobáljunk a szavak közé véletlenszerűen néhány kocka Csernus Imrét, egy falat Fejős Évát, majd az egészet rázzuk össze egy gimnazista lány fogalmazókészségével és gondolatvilágával. Az eredmény egy egyelőre ártalmatlan, mégis végtelenül aggasztó jelenség a közösségi médiában. A kallódó West-Balkán generáció Aszpirin plusz céje.
Oravecz Nóra 24 éves, social media managerként dolgozik, soha nem volt még szerelmes, és semmi köze a pszichológiához azon túl, hogy állítása szerint 18 éves kora óta az összes létező pszichológiai és ezoterikus témájú könyvet elolvasta, mégis pont olyan vaskos rajongótábort (augusztus 21-én 38 606 fő) szippantott maga köré naponta posztolt lelki tanácsaival és arcpirítóan közhelyes bölcsességeivel, mint Gyurcsány Ferenc (40 572 fő). 18-35 éves követői között olyan nevek buzognak fel, mint Hajdú Péter, Sarka Kata, Bíró Ica, Debreczeni Zita, vagy Steiner Kristóf. Ő pedig büszke rájuk.
Én biztos, nem írnék róla becsmérlő cikket. 24 évesen elérte azt, amiről sokan álmodni sem mernek. Megtalálta a semmitmondó női magazinok olvasóinak célpiacát, és megadja nekik azt, amit várnak: könnyen fogyasztható instant tanácsokat. Pénzt nem adok ilyen magazinokért, de ha a kezembe kerül egy, átlapozom, és szórakoztat. Nem biztos, hogy azonosulni tudok Oravecz Nóra értékrendjével, de ő valamit letett az asztalra, amit kitalált, abban nagyon ügyes, talpraesett, és még sokra viheti! Lehet tanulni tőle.
A weboldal SÜTIKET használ, amiket SAJNOS nem lehet MEGENNI, de segítenek a lehető legjobb szolgáltatások nyújtásában. Weboldalam további használatával jóváhagyod, hogy sütiket (magyarul cookie-kat) használjak.OkAdatkezelési szabályzat
Hozzászólások mostanában