Leülnél könyvet olvasni, de még mielőtt kinyitnád, eszedbe jut, hogy másfél órája nem csekkoltad az e-mailjeidet. Ha már ott vagy a laptop előtt, belenézel még a hírekbe, miközben csengetve érkezik a jelzés, hogy egyik ismerősöd lájkolta legutóbbi posztodat a Facebookon. Persze erre illik visszaküldeni legalább egy szmájlit, miközben az idővonaladon felbukkan a napi top vicces összeállítás, „ha csak egy klipet nézel meg, ez legyen” kommenttel. A YouTube videó mellett jobboldalt még további személyre szabott klipajánlatok tűnnek fel, legalább egybe muszáj belenézni. A hosszúra nyúlt körútnak a telefon SMS-jelzése vet véget, innen a navigálás az okostelefonra vált. A kiszemelt könyv ott hever a kanapén, reménytelenül, vesztesen. Előfordult már ilyen veled is?
„Az elmúlt néhány évben az a kellemetlen érzésem támadt, hogy valaki vagy valami megbabrálta az agyamat, átstrukturálta a neurális hálózatot, és átprogramozta a memóriát. Amennyire meg tudom állapítani, nem butulok, de az agyam változik. Már nem úgy gondolkodom, mint régen. Ezt leginkább akkor érzem, amikor olvasok. Valaha könnyedén el tudtam merülni egy könyvben vagy egy hosszabb cikkben. Elmémet magával ragadta a fordulatos elbeszélés vagy a jól felépített érvelés, és órákon át tudtam hosszas prózai szövegeket olvasni. Ez most már ritkán fordul elő. Manapság már egy-két oldal után kezd elkalandozni a figyelmem. Türelmetlen leszek, elveszítem a fonalat, és inkább valami más tennivaló után nézek. Úgy érzem, mindig erőszakosan kell a konok agyamat visszaráncigálni az olvasnivalóhoz. Az elmélyült olvasás, amely egykor oly természetes volt, kínlódássá változott” – írja Nicholas Carr Hogyan változtatja meg az internet az agyunkat? A sekélyesek kora című, most magyarul is megjelent könyvében. Az alapmű eredetileg 2010-ben íródott, de az akkori amerikai állapotok némi optimizmussal megfeleltethetők a 2015-ös hazai szokásoknak.
Amikor Carr rácsodálkozik a magán észlelt változásokra, sokunk tapasztalatát fogalmazza meg. Nem azt mondja, hogy ami a digitális környezetünk hatására történt, az rossz, csak annyit állít, hogy a változások sokkal mélyebben érintenek bennünket, mintsem gondoljuk. „Ki sem tudom számolni, hány órát vagy liter benzint spórolt meg már nekem az internet. Banki ügyeimet és beszerzéseimet is többnyire online intézem, böngésző segítségével fizetem ki a számláimat, jegyzem elő a találkozóimat, foglalom le a repülőjegyemet és a szállodai szobát, hosszabbítom meg a jogosítványomat. De még amikor éppen nem dolgozom, akkori is sokszor fürkészem a web adatrengetegét: e-maileket olvasok és írok, átfutom a főcímeket és a blogbejegyzéseket, követem, ahogy mások frissítik állapotukat a Facebookon, videókat nézek, zenét töltök le, vagy egész egyszerűen csak sodródom linkről linkre.”
A stressz és a túlzott aggódás fizikailag is megbetegíthet. A hosszú ideig fennálló negatív stresszhatások, ha azokat nem képes az ember kezelni, komoly betegségsorozat elindítói lehetnek. Idővel súlyos testi és lelki problémákat okozhatnak, amely rossz esetben az élet megrövidüléséhez is vezethet.
A stressz biológiai szempontból egy fenyegető helyzetre bekövetkező élettani válasz, de napjainkban inkább a szociális térben megjelenő fenyegetettségről van szó. Ez lehet a családi miliőben megjelenő pszichoszociális stressz vagy a munkahelyen kialakuló egzisztenciális stressz.
A stressznek két nagy fajtája van, az akut és a krónikus – mondta el a Heti Válasz Online-nak Dr. Hidasi Zoltán PhD neurológus, pszichiáter. Az akut stressz egy nagyobb, súlyosabb lelki megrázkódtatás következménye, míg a krónikus stressz hosszabb időn keresztül, heteken vagy akár éveken át tartó, de többnyire enyhe vagy hullámzó intenzitású. Az egészségre mindkettő veszélyes lehet, de a hétköznapokban egyértelműen a krónikus stressz okoz gyakoribb problémákat.
Az akut, rövid ideig tartó nagy megterhelés is okozhat lelki és testi tüneteket. Lelki tünet lehet a hirtelen fellépő stresszre, ijesztő helyzetre adott túlzott reakció és a poszttraumás stressz, amikor egy komoly megrázkódtatás után az érintett újra meg újra átéli a traumát. Akut stressz hatása alatt testi szövődmények is kialakulhatnak. Erre utalnak olyan közmondások, hétköznapi kifejezések, mint a megüt a guta, szívinfarktust kapok tőle vagy felmegy tőle a vérnyomásom. Ezek igazak orvosi értelemben is, hiszen valóban okozhat a stressz vérnyomásproblémákat, cerebrovaszkuláris (agyi ér eredetű) vagy kardiovaszkuláris (szív- és érrendszeri) betegségeket. Nehéz azt megbecsülni, hogy hány embert fenyeget a szívinfarktus a folyamatos stresszhelyzetek miatt, egy régebben készült, INTERHEART tanulmány elemzése szerint a bekövetkező szívinfarktusok 20-30 százaléka mögött húzódhat meg lelki stressz. A stressz a dohányzásnál alacsonyabb, de a magasvérnyomás-betegséggel és az elhízással nagyjából azonos mértékű rizikótényezőnek számít a szívinfarktus tekintetében.
Sokszor nagyon nehéz megtalálni az összefüggést a krónikus stressz és a különböző panaszok között – mondta Dr. Hidasi Zoltán. Itt is el kell különíteni a testi és a lelki szövődményeket. A lelki része elsősorban hangulati esendőségben, alvászavarban, döntéshozatali nehézségekben nyilvánulhat meg, de jellemező az elvégzendő feladatok miatti állandó aggodalom vagy a depresszió is. A testi panaszokat is nagyon nehéz nyomon követni. Ezzel foglalkozik a pszichoszomatika tudománya: valós testi panaszokat okozó betegségekkel, amelyeknek a hátterében többek között lelki okok, elsősorban krónikusan fennálló stressz áll. A pontos diagnózishoz és kezeléshez általában több orvosi szakág összefogása szükséges.
Számos krónikus stressz, depressziós szorongás okozta testi megbetegedés létezik, ilyen lehet a ….
Aki még nem élt a ’80-as években, az is jót szórakozhat Pink Zebra összeállításán. Nézd meg a blogján a ’80-as évek frizuráit!
Ha nosztalgiázni szeretnél, vagy csak kíváncsi vagy, további bejegyzéseiben azt is láthatod, hogy mit ettünk, mivel játszottunk, illetve hogy nézett ki a konyhánk és a fürdőszobánk a ’80-as években.
Akik 1980 előtt születtek, azok valódi hősök, olyasféle igazi hollywoodi mindent túlélő fenegyerekek. De tényleg! Gondolj csak bele, akik 1980 előtt születtek, azaz MI, kész csoda, hogy életben maradtunk.
Nekünk még nem volt gyerekülésünk az autóban, a gyógyszeres és vegyszeres üvegek könnyedén nyithatóak voltak, nem volt semmi furfangos védelemmel ellátva, de még a fiókok és ajtók sem voltak felszerelve biztonsági nyitóval. És mikor bicajozni mentünk, nemhogy könyökvédőnk és sisakunk nem volt, de még rendes biciklink sem. Azért az nem volt semmi. Mi még csapból ittuk a vizet, és azt se tudtuk, mit jelent pontosan az ásványvíz.
MI NEM NAGYON UNATKOZTUNK, ha tehettük kimentünk játszani. Igen, ki! Egész nap kint voltunk, a szüleink pedig csak sejtették, hogy élünk és megvagyunk, hiszen még Matáv telefon se nagyon volt, nemhogy mobil. Pláne nekünk, gyerekeknek! Nyáron a derékig érő fűben és közeli kiserdőkben játszottunk, mégsem lettünk kiütésesek és nem tört ránk allergiás roham. Nem tudtuk mi az a pollen, és a parlagfűről azt hittük, hogy a sárkányfű egyenes ági rokona. Ha elestünk, megsérültünk, eltört valamelyik végtagunk, vagy csak szimplán betört a fejünk, senkit nem pereltek be ezért. Egyszerűen mi voltunk a hibásak. Sőt! Ha az erősebb elgyepálta unalmában a kisebbet és gyengébbet, az is rendben volt. Ez így működött és a szüleink nem nagyon szóltak bele ebbe sem.
ÉTKEZÉSI SZOKÁSAINK Schobert Norbi mércéjével mérve nap mint nap tartalmazták a halálos dózis többszörösét, de még egy MC-Donalds-on edződött átlagos amerikai elhízott kisgyerek is helyből nyomna egy hátra szaltót attól, amit mi leküldtünk kaja címszóval. Gondoljunk csak az iskolai menzára.. És mégis itt vagyunk. A kakaóban nem volt A, B, C, D és E vitamin, viszont Bedeko-nak hívták és már ez is elég volt a boldogságunkhoz. Szobi szörpöt ittunk, ami hírből sem ismerte az édesítőszert, viszont tömény cukorból készült. A limonádét még magunknak kevertük, és mosatlanul ettük a fáról a gyakran éretlen gyümölcsöt.
A weboldal SÜTIKET használ, amiket SAJNOS nem lehet MEGENNI, de segítenek a lehető legjobb szolgáltatások nyújtásában. Weboldalam további használatával jóváhagyod, hogy sütiket (magyarul cookie-kat) használjak.OkAdatkezelési szabályzat
Hozzászólások mostanában