Szerző: antikaotika | márc 11, 2015 | ÉRTÉK, KERESZTÉNY, ÖNISMERET, OPTIMIZMUS
Megfelelési kényszer
Tegnap az egyik barátnőm arra panaszkodott, hogy kit hogy beszélnek ki a munkatársai a háta mögött. Nekem sem esik jól, ha rossz véleménnyel vannak rólam, és ez a fülembe jut. Ráadásul az is előfordult már, hogy arra haragudtam meg, aki hozta az üzenetet. Máskor pedig az egész lepereg rólam, sőt még meg is védem azt, aki rosszat mondott, mert tulajdonképpen igaza van. Ez változó.
Nem is az a fontos, hogy mit mondanak rólunk, mert biztos, hogy nem tudunk mindenkinek megfelelni, akkor sem, ha tökéletesek vagyunk. Jézus sem volt kivétel, pedig benne még bűn sem volt. A képmutató vallásos emberek számára Jézus túl laza, Keresztelő János pedig túl aszketikus, beszólogató volt, ezért megvolt róluk a vélemény:
18 Eljött János, nem eszik, nem iszik, s azt mondják rá, hogy ördöge van. 19 Eljött az Emberfia, eszik is, iszik is, s azt mondják rá, lám a falánk, iszákos ember, a vámosok és a bűnösök barátja. A bölcsesség azonban igazolja magát tetteivel.” (Máté evangéliuma 11: 18-19)
Muszáj megfelelni a külső elvárásoknak?
Aki nem szeret, annak sosem fogsz megfelelni. Minél jobban görcsölsz, annál inkább megtalálják a hibát benned. Akkor nem lehetne megspórolni a görcsölést?
Mondok egy vicces példát. Én gyakran görcsösen be akartam bizonyítani, hogy nem vagyok trehány. Amikor gyönyörűen kitakarítottam a lakást, mit gondolsz, milyen hatást váltott ez ki a környezetemből? Hümmögést, és ujjhúzogatást a képkeret vagy egy polc tetején, mert volt olyan piszok, amit nem vettem észre.
A görcsös megfelelési kényszer egy csapda: ellentétes reakciót hoz ki az emberekből, mint amit terveztél.
Éljünk akkor öntörvényűen, úgy ahogy jó nekünk, és sz*rjuk le a környezetünket? Mit számit, hogy ki-mit gondol? Én individuum vagyok, ne szójjá’ be!
Igen, ez tök jó megoldás, ha remeteként akarsz élni egy barlangban jó távol a többiektől! Egyébként muszáj alkalmazkodni. Ha az ember csoportba tartozik, akkor előbb-utóbb szembesülnie kell a játékszabályokkal, a normákkal. Csak akkor működik sikeresen bármilyen csoport, ha a tagok alkalmazkodnak az írott vagy íratlan törvényekhez.
Sokszor a megfelelési kényszer hajtja az embert arra is, hogy befogadják, elismerjék a „NAGYOK”. (Sajnos nemcsak) a tinédzserkor tipikus problémája, hogy szeretnénk a kortársaink szemében MENŐK, JÓARCOK lenni bármi áron. Ezt jól tükrözi a Sanjay és Craig című kretén rajfilm, ami annyira rossz, hogy jó.
Sanjay és Craig
A megfelelési kényszer hajt arra is, hogy megfeleljünk a különféle sztereotípiáknak:
- Hogy kell viselkednie egy értelmiséginek?
- Hogy kell öltözködni egy jó kereszténynek?
- Mi a trendi a fiatalok között? Mi az, ami gáz?
- Milyen autója van egy „igazi” férfinak?
- Hol nyaralnak a menők?
- Mutasd a telód, megmondom ki vagy!
- Egy modern nő csont sovány, de mégis domború, hála a szilikonnak!
Eldöntheted, hogy beállsz a barmok közé, vagy megkeresed azokat, akik a fenti kellékek nélkül is szeretnek és elfogadnak.
Mindenkinek kell tartozni valahova, mivel így vagyunk huzalozva. Egymásra hatással vagyunk.
17Vassal formálják a vasat, és egyik ember formálja a másikat. 19Ahogyan a víz tükrözi az arcot, úgy tükröződik a szívben az ember.(Példabeszédek 27: 17,19)
Jól meg kell gondolni, hogy kikkel akarunk egy csónakban evezni. Mivel a csoport erősebben hat ránk, mint mi a csoportra.
Ne tévelyegjetek: „A jó erkölcsöt megrontja a rossz társaság!” (I. Korintus 15:33)
Kell, hogy hajtson valami a pozitív irányba. Fontos, hogy a jellemünk kiformálódjon. Egy biztos: a megfelelési kényszer tévút. Le kell vetkőzni azt, és valami mást kell felöltöznünk: ez pedig a KRISZTUS JELLEME.
Hanem öltözzétek fel az Úr Jézus Krisztust, és a testet ne tápláljátok a kívánságokra. (Róma 13:14)
Most csináljak úgy, mintha szent lennék? Ez nem megfelelési kényszer?
De az! Nem kívülről változunk, hanem belülről. Sokan nem hiszik el, hogy a kereszténység lényege nem a vallásos cselekedetekből áll, hanem abból, hogy elfogadjuk Jézust megváltónknak, szeretjük őt, mert ő előbb szeretett, és gyönyörködünk benne. Keresni kell az urak Urát, időt kell rá szánni, és ahelyett (vagy mellett), hogy a kéréseinkkel nyaggatjuk, csukjuk be a szemünket, és egyszerűen legyünk Vele! Neki nem kell megfelelni! Mégis megváltozunk.
17Az Úr pedig a Szellem; és ahol az Úrnak Szellem, ott a szabadság. 18Mi pedig az Úrnak dicsőségét mindnyájan fedetlen arccal szemlélvén, ugyanazon ábrázatra elváltozunk, dicsőségről dicsőségre, úgy mint az Úrnak Szellemétől.. (II. Kor.3:17-18)
Még egy jó tanács búcsúzóul:
Ne hallgasd meg a rossz beszédeket, és ne add tovább! Az érintettnek sem biztos, hogy tudni kell arról, hogy ki mit mondott a háta mögött.
20Bizony nincs olyan igaz ember a földön, aki csak jót cselekedne, és nem vétkezne. 21Ne figyelj mindenféle szóbeszédre, és ne halld meg, ha a szolgád átkoz! 22Te magad is sok esetről tudsz, amikor te átkoztál másokat. (Prédikátor 7:20)
Ugye-ugye?
Légy az, akinek Isten megteremtett! Se több, se kevesebb!
Ezt is érdemes elolvasnod: Párkapcsolatok – elvárás és megfelelési kényszer
antikaotika
Szerző: antikaotika | márc 2, 2015 | KERESZTÉNY, SIKER
Ma hajnalban, amikor Mózes 5. könyvét olvastam, azon gondolkodtam, hogy mit is jelent az áldás. Mi kell tenni azért, hogy áldottak legyünk? Kell-e egyáltalán tenni azért valamit, vagy ez alapból jár egy hívőnek? Mint írtam korábban, rengeteg sikerkönyvet és sikertanítást olvastam, hallgattam. Az a vicc, hogy minden benne van a bibliában, csak valaki ezt készpénzre tudta váltani, és ebből tőkét kovácsolt magának. Érdekes lenne úgy olvasni a Szentírást, hogy az ÁLDÁS szót behelyettesítjük a SIKERrel, az áldottat a sikeressel. Azért van a kettő között különbség, mivel a sikertanítások gyakran arról szólnak, hogy önerődből, hogy juthatsz el a csúcsra (bár ne felejtsük, azok is a bevált bibliai elveket alkalmazzák), az áldás a bibliai igékben pedig arról, hogy Istennek engedelmeskedve, hogyan tudod betölteni a küldetésed, hogy lehetsz te is áldás a környezeted számára, és ebből következőleg, hogyan lehetsz áldott.
Amikor Ádám és Éva a paradicsomban éltek, akkor áldottak voltak, bár ők ezt akkor természetesnek élték meg. Amíg nem ettek a jó és rossz tudásának a fájáról, addig azt sem tudták, hogy jó nekik.
28Isten megáldotta őket, és ezt mondta nekik Isten: Szaporodjatok, sokasodjatok, töltsétek be és hódítsátok meg a földet. Uralkodjatok a tenger halain, az ég madarain és a földön mozgó minden élőlényen! 29Azután ezt mondta Isten: Nektek adok az egész föld színén minden maghozó növényt, és minden fát, amelynek maghozó gyümölcse van: mindez legyen a ti eledeletek. 30Minden földi állatnak, az ég minden madarának és minden földi csúszómászónak pedig, amelyben élet van, eledelül adok minden zöld növényt. És úgy történt. 31És látta Isten, hogy minden, amit alkotott, igen jó. Így lett este, és lett reggel: hatodik nap. (I. Mózes 1:28-30)
Nem henyéltek, hanem aktív, kreatív munkát folytattak:
15És fogta az ÚRisten az embert, elhelyezte az Éden kertjében, hogy azt művelje és őrizze. (I. Mózes 2:16)
Ezt a munkát nem úgy kell elképzelni, mint az elemekkel való harcot, hanem alkotó-teremtő munkát. Erre mindannyiunknak szükségünk van, mivel belénk van kódolva.
Azután megtörtént a bibi, a bűneset, és az édeni állapotnak befellegzett. Maradt a munka, de már átok is kapcsolódik hozzá. Ezt sajnos ma is tapasztalhatjuk:
17Az embernek pedig ezt mondta: Mivel hallgattál feleséged szavára, és ettél arról a fáról, amelyről azt parancsoltam, hogy ne egyél, legyen a föld átkozott miattad, fáradsággal élj belőle egész életedben! 18Tövist és bogáncsot hajt neked, és a mező növényét eszed. 19Arcod verejtékével eszed a kenyeret, míg visszatérsz a földbe, mert abból vétettél. Bizony por vagy, és vissza fogsz térni a porba! (I. Mózes 3: 17-19)
Maradt más is, vagy csak a gürizés?
Krisztus váltott meg minket a törvény átkától, átokká levén érettünk; mert meg van írva: Átkozott minden, a ki fán függ: Hogy az Ábrahám áldása Krisztus Jézusban legyen a pogányokon, hogy a Szellem ígéretét elnyerjük hit által. (Galata 3:13-14)
Ábrahám nagyon gazdag volt, mert Isten megigérte, hogy megfogja áldani:
2Nagy nemzetté teszlek, és megáldalak, s naggyá teszem neved, és áldott leszel. (I.Mózes 12:2)
Erről bővebben itt olvashatsz: Ábrahám áldása (sikere)
Ábrahám miután a seregével kiszabadította az unokaöccsét, illetve Szodoma királya is így visszakapott mindent a győztes csata után, Ábrahám visszautasította a nagy vagyont, amellyel meg akarták jutalmazni.
21Szodoma királya pedig azt mondta Ábrámnak: » Az embereket add ide nekem, a többit tartsd meg magadnak! « 22Ő azonban azt felelte neki: »Kezemet az Úrhoz, a felséges Istenhez emelem, aki az ég és a föld Alkotója, 23hogy még egy szál fonalat vagy egy sarukötőt sem veszek el mindabból, ami a tiéd, hogy azt ne mondjad: ‘én tettem gazdaggá Ábrámot’ – 24kivéve azt, amit a legények megettek, és a velem jött embereknek, Ánernek, Eskolnak és Mamrénak a részét: ők kapják meg a részüket!«
Tudta, hogy Isten más módon fogja őt meggazdagítani.
Az áldás kulcsa az engedelmesség.
8Tartsátok meg mindazt a parancsolatot, amelyet én ma parancsolok nektek, hogy erősek legyetek, bemehessetek és birtokba vehessétek azt a földet, ahova most átkeltek, hogy birtokba vegyétek; 9és hogy hosszú ideig élhessetek azon a földön, amelyről megesküdött az ÚR atyáitoknak, hogy nekik és utódaiknak adja azt a tejjel és mézzel folyó földet. 10Mert az a föld, ahova most bemégy, hogy birtokba vedd, nem olyan, mint Egyiptom földje, ahonnan kijöttetek. Ott, ha elvetetted a magot, a lábaddal kellett öntöznöd, mint a zöldséges kertet. 11Az a föld pedig, ahova most átkeltek, hogy birtokba vegyétek, hegyes-völgyes föld, az égből hulló eső vize itatja. 12Az ÚR, a te Istened viseli gondját annak a földnek, állandóan szemmel tartja azt Istened, az ÚR, az év elejétől az év végéig. 13Ha engedelmesen hallgattok parancsaimra, amelyeket ma parancsolok nektek, ha szeretni fogjátok Isteneteket, az URat, ha teljes szívvel és teljes lélekkel szolgáljátok őt, 14akkor esőt adok földetekre a maga idejében, korai és kései esőt, és betakaríthatod gabonádat, mustodat és olajodat. 15Adok füvet a meződre állataidnak, és te is ehetsz, és jóllakhatsz. 16Vigyázzatok, hogy szívetek el ne csábítson benneteket, el ne hajoljatok, ne szolgáljatok más isteneket, és ne boruljatok le azok előtt.. (V.Mózes 11:5-16)
Önerőből is lehetsz sikeres. Ehhez nem kell hívőnek lenned. Egyiptomban is lehetett virágzó gazdaságot létrehozni, de ott a mostoha éghajlati viszonyok miatt öntözőrendszereket kellett építeni. Az ígéret földje több annál, minthogy szorgalmasan dolgozol, és majd meggazdagodsz. Az ÁLDÁS mindig tartalmaz természetfölötti elemet, valami olyat, amit nem lehet kiérdemelni vagy megdolgozni. Az esőt nem lehet levarázsolni, de ha szeretjük Istent, meghallgatjuk, amit mond, és megtesszük, akkor az áldás nem marad el. Sőt el is várhatjuk, mert Isten megígérte. Azért mielőtt hátradőlnénk, és azt mondanánk, hogy rendben, jöjjön az áldás, ne felejtsük el, hogy vetni és aratni nekünk kell. A nagy büdös semmit Isten se áldja meg. Az Úr mindent a rendelkezésünkre bocsát, de tudni kell vele élni. Hiába az eső, ha nincs mit locsolni. Ha megesszük a magot, amit el kellene ültetnünk, akkor következő évben leshetünk, és siránkozhatunk, hogy „Isten, miért nem áldasz meg?”
Az V. Mózes 28-ban rengeteget olvashatunk azokról az áldásokról, amelyeket Isten ígért, ha ENGEDELMESKEDÜNK! Itt elolvashatod az igerészt: ÁLDÁS
Ezek után csak annyit mondhatok:
Áldott napot!
antikaotika
Hozzászólások mostanában