Lassan itt a szeptember, amikor az elsősök, életükben először lépnek be az iskola kapuján, kicsit félve, de tele reménnyel, kíváncsisággal. A nagyobbak már tudják mi vár rájuk. Van, aki örül, hogy újra találkozik az osztálytársakkal, van aki még maradna a strandon, vagy a nagyinál, a nyár ölelésében.
Nehéz az iskolatáska?
Dehogy nehéz! Ha az „Andi táska”-nál vásárolunk iskolatáskát gyermekeinknek, akkor nem lehet nehéz, hiszen itt kizárólag ergonomikus kialakítású, gerinckímélő, légiesen könnyű táskákat találhatunk. Iskolakezdés 2019 – milyen a jó iskolatáska első osztályosoknak? Linkre kattintva tájékozódhat. Belmil iskolatáskák és egyéb márkás iskolatáskák.
Szeptemberben elkezdődik a tanulás! Az elsősöknek ilyenkor szükségük van az iskolára való felkészülésre. Ezt tehetjük az iskolával kapcsolatos élményeink felelevenítésével, elmesélésével, vagy dalokkal, versekkel, mondókákkal, vicces történetekkel. Akár a mi emlékeinket osztjuk meg vele, akár a tesókét, de találhatunk bárhol a neten vidám, kedvcsináló történeteket, a lényeg az, hogy bizakodva, jó kedvvel induljon a szeptember.
Iskolakezdés versekkel
Pataki Edit: Iskolába menni jó!
Halihó! Halihó!
Iskolába menni jó!
Táskámban már minden benn:
összes könyvem, füzetem,
korong, gyurma, hurkapálca,
színes, radír, toll, ceruza
kréta, ecset, vonalzó –
sok kincsem van, csuda jó!
Tavasszal az óvodában
daduskámtól elbúcsúztam.
Dehogy vártam szeptemberre!
Mégis eljött ma reggelre.
Szívesebben labdáznék még,
bújócskáznék, kirándulnék.
Tegnap még a játszótéren
szaladgáltam, nevetgéltem…
Ma meg megyek iskolába,
rajtam van a hátitáska…
Betűk, számok gazdagsága
engem csábít hódításra.
Most itt bátran bemegyek.
Rám vár ez a sok gyerek.
Hamarosan játszótársak
leszünk, aztán meg barátok.
Tanítóm rám mosolyog…
ÉN MÁR ISKOLÁS VAGYOK!
Weöres Sándor: Kezdődik az iskola
Könyv, toll, tinta, ceruza,
rontom-bontom,
kezdődik az iskola,
csak aszondom.
Kora reggel rohanás,
rontom-bontom,
nem könnyű a tanulás,
csak aszondom.
Tízpercben nagy futkosás,
rontom-bontom,
torkod fájdul, ne kiálts,
csak aszondom.
Zsemlye és vajaskenyér,
rontom-bontom,
morzsát szedhet az egér,
csak aszondom.
Énekóra, la-la-la,
rontom-bontom,
reng a terem ablaka,
csak aszondom.
Tornaóra, egy-kettő,
rontom-bontom,
leszakad a háztető,
csak aszondom.
Kintről benéz egy szamár,
rontom-bontom,
iskolába sose jár,
csak aszondom.
Cinca Katica: Bizony, nagy vagyok
Ősszel már iskolába megyek.
Bizony, ilyen nagy vagyok!
Fejemben kérdésekből hegyek…
Ugye, ott is játszhatok?
Velem jön néhány jó barátom.
Ugye, anya, elkísérsz?
Egyedül veszem le kabátom.
Kinevetik, aki sír?
Lesz ceruzám, könyvem, füzetem.
Táskám nem lesz nehéz?
A sormintát szépen követem.
Ugye, Mackó is befér?
Megtanulok olvasni, írni.
Számolni már jól tudok.
Hogyan fogok nyugodtan ülni?
Most egész nap szaladok.
Óvó néni mindig mosolyog.
Ott is fognak szeretni?
Mindenből játékot varázsol.
Lehet bújni, ölelni?
Azt mondják, ott nem kell aludni…
Hurrá, hurrá, jaj, de jó!
Megyek a nagyihoz nyaralni.
Vár a habos kakaó!
Gyurkovics Tibor: Iskola-nyitogató
Iskola, iskola,
ki a csoda
jár oda?
A takács, a kovács,
a kőműves meg az ács,
a kardjával odajár
kese lovon a huszár!
Itt tanulta meg az á-t
és a matematikát,
itt tanulta meg az ó-t,
mennyi szálat fon a pók.
Itt tanulta meg az í-t,
hogy a rózsa kivirít,
hogyan írja le az ú-t
s a Dunántúl csupa púp,
pörögtek az ő-k, az ű-k,
mint a fényes köszörűk.
Itt kezdte a hóember,
jaj de szép a december!
Itt sütötte meg a pék
a legelső kenyerét,
itt tanulta meg a csősz,
mikor sárgul meg az ősz,
minden ember itt tanulta
meg, hogy mennyit ér a munka,
á-t is, b-t is, c-t is,
itt tanulok én is!
Kinyújtom a kezemet,
ha ugyan elérem
a kilincset, s bemegyek
pirosan, fehéren,
körülöttem karikában
kürtös-fürtös kobakok,
itt tanult meg a halász is
készíteni csónakot,
itt tanulta meg az á-t
és a matematikát,
itt tanulta meg az ó-t,
hogyan kötik a csomót,
meg a d-t, meg a t-t,
emberek becsületét!
Létay Lajos: A tanító néni
Harminchárom gyermek
s mindegyik kiváncsi,
mindent akar tudni,
mindent akar látni.
Harminchárom gyermek
ezerfélét kérdez –
no, itt megfelelni
ugyancsak nehéz lesz.
Harminchárom gyermek
mégis mindent megtud,
bár, kit faggat, kérdez,
senki annak nem súg.
Harminchárom gyermek
már csak azt nem érti,
hogy is tudhat annyit
egy tanító néni!
Fecske Csaba: Ákos iskolába megy
a mi Ákosunk két lába
nem lép ám a pocsolyába
iskolás lett mostanába’
siet hát az oskolába
erre vágyott kiskorába’
járni már az iskolába
arra gondolt egyre-másra
hogy szert tegyen a tudásra
nézek a kis iskolásra
hová viszi a nagy táska
hát persze az iskolába
iskolás a baktatása
új cipőbe bújt a lába
avval nem rúghat labdába
igen nagy az izgulás ma
gyors a percek iszkolása
még egy pillantás anyára –
a tudásnak nagy az ára
kicsöngetnek nemsokára
ennyi elég is volt mára
Tali Gitta: Iskolás vagyok
Isten veled, libikóka,
homokozó és mászóka,
oviudvar, déli alvás,
eztán emlék lesz csak – nem más.
Iskolás lett Laci, Sára
és a többi jóbarátja.
Anyu kezét szorongatva
lépnek be az iskolába.
Még egy puszi! Gyere értem!
És már nyílik a tanterem.
Szól a csengő, be kell lépni,
jól tudjuk, hogy nem kell félni.
Nagy zöld tábla, sok szép ábra,
s padsor vár a kisdiákra.
Elénk jön egy kedves néni,
tőle biztos nem kell félni.
Ő vár eztán minden reggel,
vele indul a napunk el.
Segít nekünk okosodni,
és fog rólunk gondoskodni.
Néhány hónap, s Miki, Panni
maga is tud már olvasni.
Év végén meg nincs más hátra,
készülni kell a szép nyárra.
Iskolakezdés idézetekkel
Mindenki egy zseni. De ha egy halat az alapján ítélsz meg, hogy milyenek a képességei a fára mászáshoz, abban a hitben élheti le az egész életét, hogy hülye. (Albert Einstein (?)
Az iskola abnormális hely, ami abból is látszik, hogy ott az kérdez, aki tudja a választ, és annak kell válaszolnia, aki nem tudja. (Karácsony Sándor)
Egy bölcs mondás szerint nem az iskolának, hanem az életnek tanulunk. Hasonlóképpen egy gentleman nem a társaságnak, hanem önmagának borotválkozik. (Rejtő Jenő)
– Nézzék! Közöttünk a különböző felfogás a különbség. Ha az én órámon két gyerek hangosan felröhög, én örülök, hogy jól érzik magukat. Maguk pedig azt gondolják, hogy fegyelmezetlenek. Ez a nagy különbség. – Honnét tudom, hogy nem rajtam nevetnek? – Kérem szépen, a paranoiát nem az iskolában kell gyógyítani, hanem az elmeosztályon. (Popper Péter)
Legyen bármilyen elviselhetetlen az iskola, mindenki a kizárástól retteg a legjobban. (Isamu Fukui)
Trackback/Pingback